3.feljegyzés: A váratlan vendég.

reggel kilenckor felkeltem. A laptopom a földön hevert. Megfogtam a mankóimat,majd leindultam a lépcsőn. Az asztalon ott volt egy tál friss palacsinta és egy papír.
"Nagyapáddal elmentünk a piacra. Ott van a reggelid edd meg. Délbe jövünk.
Puszi:Nagyi"
Hát jó. Leültem megreggelizni. A palacsinta isteni volt... Felmentem a szobámba átöltözni. Leültem a géphez*mi mást csinálhatnék? Menjek a kertbe gyomlálni?* játszani...

Pár órával később hallottam a kulcs zörgését. Megfogtam a mankóm hogy lemenjek.
-Szia Nagyi!-mosolyogtam. A szemeimet becsuktam bár én se tudom miért... Amikor kinyitottam meglepetésemre nem a nagymamám volt az.-Mi a szutykos fenét keresel itt?!!-akadtam ki.
-Neked is szia húgi.-mondta Erik... Nos igen,Erik a mostoha testvérem,és a szüleim gyermeke akik örökbe fogadtak.
-Mi a frászt keresel itt?-kérdeztem újra.
-Nagyiék kértek meg hogy megnézzelek.-mondta.
-Jól vagyok.-toltam ki a nyelvem,majd Erik mögött valami bögte a szememet.-És az?-kérdeztem a bőröndre mutatva.
-Ja hogy az,-kezdte-ideköltözöm!-mosolygott. Azt hittem elájulok... A bátyám ide költözik... Jaj nekem.-Nem tűnsz valami lelkesnek,tán nem szeretsz?-nézett rám kölyök kutya szemekkel.
-Szeretlek te majom,de megleptél..-mondtam.
-Ha szeretsz adj egy ölelést!-szolt rám. Megnéztem a két mankóm,majd unott szemekkel meresztettem Erik-re.-Jó akkor én adok-helyesbített. Bólintottam majd átölelt.
-Jaj de kis cukik vagytok!-hallottam meg a nagyit.
-Szia nagyi-köszöntünk szinkrónban.
-Kicsim,előkészítettem a számodra egy szobát,fent van az emeleten,Summer szobája mellett.-mondta. Erik bólintott majd elindult a szobája felé. Utána bicegtem,majd az ajtóban megálltam.
-Hol voltál eddig?-kérdeztem.
-Keresztanyáméknál.-mondta.
-Amerikában?-kérdeztem.
-Nem,Hollandiába.
Van a család és egy tag Hollandiaban él míg a másik Párizsban....
-Ja...-mondtam.
A délutánt együtt töltöttem Erik-kel. Rengeteget beszélgettünk... Este lementünk a nappaliba majd megnéztük az egyik horror filmünket. Nagyon élvezte mikor megijedtem.. Volt amikor csiki csatába kezdtünk.. Éjfél fele járt az óra mikor a nagyi kijött.
-Gyerekek!-szólt ránk.-Tessék aludni,Erik te meg főleg mivel neked holnap suli és be kell még iratkoznod!
-Hova fogsz menni?-érdeklődtem kíváncsian.
-A Sweet Amoris Gimibe!-mondta büszkén.
-Hányadik osztály?-folytattam a kíváncsiskodást.
-A 10/b-be!
-Akkor már is van egy ismerősöd.-intettem le nevetve.
-Oda jársz te is?-kerekedett ki a szeme.
-Még szép hogy!-nevettem fel. Kacagtunk,nevettünk...
-Le se tagadhatjátok hogy testvérek vagytok!-nevetett a nagyi.
Egymásra néztünk,majd megjobban elkezdtünk nevetni.

A nevetést abba hagyva elmentünk lefeküdni. Fáradt vagyok,de nem jön álom a szememre...Nézzünk animét! Most a Kaichou Wa Maid-Sama-ra esett a döntésem.
-Takumi te cukiii!-áradoztam magamban.-Nekem is ilyen srác kell amilyen Misaki-chan-nak is van.-vigyorogtam. Nem is éreztem hogy a fejem teljesen vörös.

*MÁÁÁSNAP*
A legszebb álmomból a drága bátyám keltett fel.
-Szép jó reggelt kisasszony!-vigyorgott szélesen Erik.
-Ne már Erik! Épp Takumival álmodtam!-áradoztam
-Jó reggelt!-kiabálta újra. Megijedtem a hangos kiabálasra.
-Erik!Hány óra?-kérdeztem.
-Úgy kilenc..
-Bolond..! Elfogsz késni a..-itt lecsitított.
-A-a addig nem megyek suliba amíg te nem jössz. Szóltam hogy nem.megyek.-kacagott.-rá fogtam a költözésre.-nevetett sunyin. Megkönnyebbűlten hatrá dőltem.
-Had öltözzek fel!-mondtam.
-Csak rajta.
-Már mint kifele!-mondtam kicsit idegesen.
-A húgom vagy!-kacagott.
-Igen,és a húgicád fog kidobni a szobából!-löktem meg. Feltartott kezekkel kisétált.-Ajtó!-szóltam,majd becsukta..
Lementem megreggelizni,ismét isteni palacsinta várt rám.
-Te nem eszel?-kérdeztem a bátyám.
-Hát...-fogta meg a hasát. Megfogtam a palacsintát,majd a szájába nyomtam
-Nagyi féle!-tartottam fel az ujjamat.
-Finom!
Megettük a palacsintát,majd leültünk tévézni. Egy csengő zavarta meg a jó mulatságot. Mivel Erik a földön fetrengett a nevetéstől én nyitottam ajtót.
-Hát te?-lepődtem meg mikor megláttam.
-Szia örülök hogy látlak!-villantott egyet Castiel. Le voltam sokkolva hogy itt van.
-Hát te?-kérdeztem újra.
-Ó Castiel,én is örülök hogy látlak!-unánozta a hangom.
-Fejezd be.-szóltam rá.
-Kíváncsi voltam hogy vagy.-mosolygott majd a szemét megütötte a mögöttem lévő személy. Nem kérdezett semmit.
-Hát látod hogy jól.-mosolyogtam mit se sejtve.
-Summer gyere már!-szólt Erik.
-Mindjárt megyek!-mosolyogtam.
Castiel teljesen le volt dermedve... *könyörgöm Castiel....*
-Hát,én most megyek.-mondta kicsit lelompozódva.-Szia Deszka!-köszönt el.
-Nem vagyok Deszka!-szóltam utána mire ő csak intett. Becsuktam az ajtót,majd neki dőltem.
-Hülye Castiel.-hunytam le a szemem.
-Szerelmes vagy.-jelentette ki Erik. Kinyitottam a szememet és azt vettem észre hogy az orra az enyémhez ér.
-Mi a frászt csinálsz!?-akadtam ki a  vörös fejemmel.
-Végig mértelek,és te,Szerelmes vagy!
-Hülyeségeket beszélsz!-intettem le.
-A húgicám szerelmes!A húgicám szerelmes!-kezdte dalolni és ugrált. Megráztam a fejemet,majd vissza ültem a kanapéra ő pedig folytatta a táncolást. Mikor elegem lett megfogtam a párnát és hozzá vágtam.
-Hé!-szólalt meg.
-Befejezed?-kérdeztem.
Megfogta a párnát,majd szomorúan vissza kullogott és leült.
-Akkor is szerelmes vagy.-mondta .
Megint csengettek és igyekeztem kinyitni az ajtót de vissza szóltam neki.
-Nem vagyok szerelmes!-üvöltöttem. Az ajtóban álló emberek elkerekedett szemekkel néztek rám,én pedig elpirultam.
-Szia Cica!-köszönt Alexy
-Cica?-hallottam vissza Eriket. Alexy mögém hajolt.
-Jáj de kus cunci fiúcskád van!-kezdett áradozni,majd oda súgta.-Ha nem kell add nekem!-kezdte. Erik rémülten nézte a kék hajú fiút.
-Vidd csak!-nevettem.
-Ez az!
-De a lányokat szereti..
-Ne már!-szomorodott el Alexy. -Akkor mi a frásznak van itt ha nem a fiúd?-érdeklődött.
Mosolyogva megtekertem a fejemet.
-Rosalia,Alexy ő a bátyám Erik.
-Erik,ők a barátaim Alexy és Rosalia.-mutattam be őket.
-T-te-testvéred?-értetlenkedett Rosa.
-Igen a bátyám,de csönd a suliba!-kuncogtam.
Mind a ketten hevesen bólintottak majd elmentek. Vissza ültem a bátyám mellé,aki még mindig rémülve nézte az ajtót.
-Ki-Ki a frász volt ez?
-Ő volt Alexy,a barátom... -azt hittem Erik az ájulás szélén áll..

~6 héttel későb

Végre levették a gipszemet! Reggel szélsebesen pattantam ki az ágyból,felöltöztem,majd felkeltettem Eriket.
-Erik,Erik ébresztő!-keltegettem a bátyám.
-Még nem szólt a vekkel!
-Most én szólók!kifele az ágyból!-rángattam ki.
-Miért vagy ennyire izgatott?-kérdezte fáradtan.
-Végre levették a gipszem!Táncolok,mozgok,élek!-pördültem meg.
-Jól van nyugi balerina!-Kezdte.-felkelek,de kifelé.-kacagott.
-De a bátyám vagy!-utánoztam.
-Hát jó.-rántott vállat,majd levette a pólóját.
-Jó inkább megyek!-kezdtem zavartan,majd kimentem a szobábol. Visszaszaladtam a táskámért,majd lementem megreggelizni. Egy percre rá Erik is lefáradt. Megette ő is a reggelit,majd elindultunk a suliba. Mivel Rosa-éknak nem mondtam semmit,így Erikkel mentem. Az utcán minden lány áradozott..
-Erik,kicsit tapadnak rád a lányok..-mondtan.
-Mivel tökéletes vagyok!-kacagott
-Inkább egy majomra hasonlítasz,mint a tökéletesre!-nevettem el magam.
-Chh...-kuncogott ő is.
A suli udvarán minden lány letámadta Eriket,így egyedül mentem fel a terembe. Létszám számlálás...*a kis résen bekukucskáltam kik is vannak.* Alexy,Rosa,Lysander és Castiel... Oké. Bementem a terembe..
-Sziasztok!-köszöntem vidáman. Mindenki felémfordult,kivéve Őt...
-Á,Summer!-ugrott a nyakamba Rosalia.
-Szia!-öleltem át.
-Szia Cica!-jött oda Alexy is. Végig csak mosolyogtam...
-Summer téged kicseréltek!-mosolygott Lysander.
-Meglehet!-nevettem.
Elkezdtem beszélgetni Rosaval,de a szemem mindig Castielen volt.
-Mondom szerelmes vagy!-hallottam meg Erik hangját.
-Csönd már!-fogtam be a száját. Erik megragadta a derakamat,majd felemelt és elkezdett pörögni.
-Engedj el Erik!-nevettem.  Mikor végre lerakott,mély levegőt vettem.-Idióta.
-Csak rád hasonlítok!
-Rám,biztos nem!-toltam ki a nyelvem.
-Áááá!-kiáltott fel Amber az ajtóban.-Nem hiszem te kis fruska,hogy az új srácnak a fejét is eltekerted.... Nem volt elég Castielét?!-akadt ki. Megforgattam a szemeimet.
-Mi ez? Plázából szökött macska?-mutatott Erik Amberre. Mind nevettünk.
-Hidd el Amber,nem csavartam el a fejét... Neki már eleve el volt mindig.-kacagtam és Amber félbeszakított.
-Te kis..-pofonra emelte a kezét,mire Erik elkapta.
-Nem ajánlom hogy megüsd a húgomat.-szólt ridegen Erik.
-A...a húgodat?-fagyott le Amber.
-Amber,nem engedted hogy befejezzem a mondani valóm..-tekertem a fejem.-Amber ő a bátyám Erik,Erik ő pedig.... Amber.-momdtam egyszerűen.-Ó igen, és egyik fiú fejét se csavartan el,ne hidd hogy nekem kellene fiú... Én nem te vagyok,hogy hónaponta váltogassam... -mondtam.
-De megnőtt a szád..-kezdte Amber.
-Ideje volt!-szólalt meg Alexy.-Eddig is volt hangod,csak kellet aki ezer százalékra kihozza belőled a hangodat.-kacagta.
-A húgicám szerelmes!-kezdte újra Erik.
-És a reakciódból ítélve Cica ő volt az aki segített.-kacagott Alexy..
-És én vele élek..-fogtam meg a fejem.. Erik abba hagyta a kis mondókájat,majd oda ment a fiúkhoz.. Castiel arca sokkal barátságosabb lett. Mintha az a mázsa súly ami nyomta a szívét,leesett volna róla.
-Hahó!Sum jelentkezz!-ébresztett fel Rosa a gondolataimból.
-Tessék?-kérdeztem zavartan.
-Kin járt az eszed?-érdeklődött kíváncsian.
-Az mellékes.-vörösödtem el. Rá néztem Castielra, a tekintetünk találkozott majd egy mosolyt eresztett el amitől a fejem még vörösebb lett.
-Szerelmes a...-kezdte Erik de közbe vágtam.
-Fogd már be!-jöttem mégjobban zavarba. Felemelte a kezét és elkezdett nevetni..
Csengő előtt leültem a helyemre vagy is Castiel mellé,majd elgondolkoztam... Tényleg szerelmes vagyok..? castielbe..?
-Jesszus jol járnak a gondolataim!-mondtam magamba majd megráztam a fejem.-Ez akkor hülyeség amennyi Kémiai egyenlet van!
Az órák unalmasak voltak... És gyorsan el is teltek.. Az udvaron várt rám valaki,de nem.Amber.
-Ugye nem te akarsz leönteni forró kávéval?-néztem furán Castielre.
-Deszka..
-Hogy mondod?-kérdeztem.
-Deszka. Átlehet látni rajtad és könnyen törsz.-mosolygott.
-Mondod te, Cassy cica!-nevettem.
-Deszka
-Cassy cica.-elkeztük egymásnak mondani folyamtosan ezeket a szavakat,míg valaki megnem szólalt.
-Szerelmesek!-hallottam meg Eriket.
-Komolyan fejbe váglak!-szóltam vissza neki. Lysanderrel elkezdtek nevetni,majd tovább álltak.-Fárasztó...-fújtam ki a levegőt. Castiel elkezdett közeledni..
-Castiel,mit csinálsz?-kérdeztem..-Castiel?Castiel!