19.feljegyzés: Szakkör választás

Sziasztok lánykák! Meghoztam a 19.feljegyzést =^0^= Ne feledjétek,tudtok kérdezni tőle ASK.FM-en :3
IDE katt!

-Ez az enyém nagyi?-néztem az új ruhám.

-Igen aranyom.-mosolygott szélesen. Csillogó szemekkel néztem a fekete-fehér csíkos ruhámat,hol az alja és a váll része kéken virított.-Ó és ez is hozzá járt.-nyujtott egy egy fekete nyakláncot,amin egy kék masni van.

-Köszönöm.-vettem át a nyakláncot. Felvittem a szobámba az új ruhámat,majd bebújtam a meleg ágyba. Reggel kinyitottam fáradt szemeimet,majd az órára néztem. Fél nyolc... Lassan kikászálódtam az ágyból,majd felvettem az egyen ruhámat. Bár hogy is macska füleimet,éreztem a fejem tetején. Megfésülködtem,majd elindultam a suliba. Az osztály már bent volt.

-Hé Sum. -kezdte Lili.-Hallottad? Az igazgatónő megint gyülekezőt fújt.-mondta unottan.

-Tényleg? Nem tudtam.-vakartam a tarkóm. Leraktam a táskámat,majd leültem a helyemre.Érdekel kicsit mit akar megint az igazgatónő. Vén szipirtyó. Az óra elkezdődött,majd harminc perc után megszólalt a hangos bemondó. „ Minden diákot kérünk az udvarra. Ismétlem,minden diákot kérünk az udvarra,köszönöm”. A diákok nyöszörögtek,nyújtózkodtak,majd kimentünk az udvarra. A leghátsó sorban gyűlt össze a mi kis osztályunk.

-Nos gyerekek,köszönöm hogy ide fáradtatok. Az első dolog amit beszeretnék jelenteni hogy holnap vagy is szombaton lesz a japán fesztivál és remélem kislánykáim,megvettétek a kimonótokat,és fiúk,remélem elhívtátok a lányokat rá.-kuncogott az igazgató nő és a legtöbb fiú elvörösödött,a lányok pedig zavartan fogták az arcukat.-Nos a másik kettő ok,az egyik hogy az iskolánknak lesz suli rádiónak így oda embert keresünk. A másik pedig a szakkörök. Pár diák úgy döntött hogy létrehoznak csoportokat. Az egyik csoport a tánc,a másik pedig a kosár.-mondta. Tánc.... De rég hallottam ezt a szót. A diákok már most felizgultak...

-Gyerekek nyugalom.-csitított le minket az igazgatónő.-Vissza mehettek a termetekbe .-mutatott az ajtó felé.-Köszönöm a figyelmet .Vissza mentünk a terembe,majd felültem az asztalra. Rosa,Castiel,Lysander,Sonja,Erik és Alexy is oda gyűlt körém.

-Na..-csaptam össze a kezemet.-...Ki hova fog menni?-érdeklődtem.

-Hát szerinte én a kosárba.-biccentett Castiel.

-Ki gondolta volna.-forgattam a szemem.

-Nyugi Deszka.-borzolta meg a hajamat.

-Ne nevezz Deszkának!-hördültem fel.

-Én nem tudom..-gondolkodott el Rosa.-Szerintem táncra.-gondolkodott tovább.

-Lépni sem tudsz nem hogy táncolni.-nevetett Alexy.

-Mit mondtál?-kérdezett Rosa. A szemei vörösen csillogtak.

-Semmit,semmit.-jött zavarba Alexy.

-Én nem tudom.-rántott vállat Lys.

-Szerintem mehetnél a rádióhoz.-mosolyogtam. A többiek egyetértően biccentettek.

-Majd még meglátom.-mosolygott.

-Sonja?-kérdezte Rosa.

-Mi az?-érdeklődött.

-Te hova mész?-kérdeztem.

-hát... szerintem táncra.-mosolygott.-Te is jöhetnél!-mosolygott.

-Én? Ugyan.-vakartam a tarkóm zavartan,majd egy ismerős nevetést hallottam meg.

-Ő táncolni??-fogta a hasát nevetve Amber.- Még a lábán sem bír megállni ez a szerencsétlenség,nem hogy táncolni.-nevetett egyre jobban. Vörös fejemet lehajtottam.

-Fogd be Amber! Senki nem kíváncsi a pláza macskákra!-mondta Erik,majd felkaptam a fejem rá.-Igen is tud táncolni!-jelentette ki.

-Honnan veszed?

-Tényleg ennyire sík hülye vagy?-forgatta a szemét Castiel.

Amber megszeppent Castiel miatt.

-Így van! Sum tud táncolni!-jött Rosa is.-Gondolom nem emlékszel amikor tesin szaltózott,és csak neked nem sikerült?-kuncogott.-A hajlékonysága,és az erőléte valamit csak mondott.-tette csípőre a kezét. Amber felhúzott orral kiment a teremből a pincsikutyáival.

-Lehet neked is táncolnod kellene.-toltam ki a nyelvem Castielre.

-Ha balettről van szó akkor harisnyát kell viselnem.-húzta perverzre a mosolyát. A többiek hót nevettek én pedig vörös fejjel fordultam el.-De azért szívesen megnéznélek tütüben.-súgta oda a fülembe. A hideg kirázott tőle. Reszkettem a hangjától. Éreztem hogy a többiek jót nevetnek a paradicsom fejemet. Leugrottam az asztalról,majd Sonja mögé bújtam.

-Na mi van Summer?-nevetett Sonja.

-F-fogd be inkább.-bújtam bele a hátába. A következő óra a lányoknak két tesi volt a fiúk pedig bent ülhettek a terembe. Az első órán futottunk,majd az óra további részét beszélgetéssel töltöttük. Szünetben Rosa-val elindultunk befele a terembe,majd az ajtóban megállítottam a fehér hajú lányt.

-Hé Rosa oda nézz.-mutattam Sonja irányába. Az említett lány már bent ült a teremben. Michael pár centire állt Sonja padjától.. A neon zöld szemei világítottak,a sötét vörös haja kócosan állt. Szemüvege felől nézte Sonja-t... A vörös lány arca paradicsom színű lett. Michael halványan elmosolyodott,majd tovább ment.

 A többi lány szűrős pillantásokat küldött Sonja felé.

Rosa-val kuncogtunk,majd bementünk a terembe. Az iskolának vége lett,Rosa pedig át jött hozzám délutánra. Sokáig beszélgettünk,majd este fele elment és álmosan dőltem bele az ágyba....

18.feljegyzés: Az új diákok.

A mai nap is csodásan indult... Az elmúlt két nap abból állt hogy Amber,Castiel-lel flörtölt,mi pedig Rosa-val azon nevettünk. Alexy lépten-nyomon követte Kentint.... Nos a mai napom... Reggel felöltöztem bár ez nem újdonság. Reggeliztem,majd a fülhallgatómat a fülembe téve,elindultam. A harmadik utcán mentem át,mikor a zebra előtt valakibe,vagy is inkább valakikbe beleütköztem. Az ütés miatt a földre landoltam. Egy lány és fiú volt az. A szemük neon zölden világított. A lány haja óceán,nem is,türkiz kék volt. A fiú haja a sötét vörös árnyalatában ragyogott.

-Bocsi nem láttalak benneteket.-álltam fel,majd leporoltam magam.

-Ugyan,ugyan.-legyintett a lány legyintve.-Lili vagyok.-nyújtotta a kezét.

-Summer.- fogtam kezet vele. A fiú neon szemeivel végig-végig mért... Kezdett zavarni a szeme kutakodása...épp a lábamnál járt mikor megszólaltam.-Valami gond van?-hajoltam lefele hogy a szemébe nézzek.

A srác felpattant,majd a szemüvegét feltolta az orr nyergére.-Ugyan semmi.-mondta,majd a kezét nyújtotta.- Michael vagyok.

-Summer.- fogtam vele is kezet.-És hova tartotok?-érdeklődtem.

-Egy suliba,ma kezdünk ott.-mosolygott a lány.

Suli..ma kezdenek.

-Ó,ti lesztek az új diákok.-csettintettem.

-Öh,te tudsz az érkezésünkről?-kérdezték egyszerre.

-Persze.-mosolyogtam. A két fiatal egymásra nézett aggódva. Nem értettem semmit.

-De a többiek nem tudják,ugye?-kérdezte a fiú.

-Nem dehogy!-kezdtem.-Ezt is csak azért tudom,mert a suliban vagyok az Elnök,és az Igazgató nő mondta.-vakartam zavartan a tarkóm... Ez az egy dolog amiről utálok beszélni,mert számomra ez olyan mintha ezzel kérkednék..

-Á,tényleg!-kezdte a lány ugrálva.-Te vagy Summer Holiday!

-Öh,igen. Ezt honnan tudod?-érdeklődtem kicsit kíváncsian

-Ki ne ismerne egy hercegnőt?-tette szét a karját a lány.

-Persze.... De ezt ott nem mondhatjátok!-szóltam rájuk.

Biccentettek,majd elindultunk hárman a suliba. Ők fel igyekeztek az igazgatóiba,én pedig a terembe.

-Sziasztok.- köszöntem a bent lévőknek.

-Szia Summer.- mosolygott Rosa,majd a nyakamba ugrott.

-Szia húgi.-nevetett Sonja.

-Alexy?-érdeklődtem.

-Nem jött még.-rázta a fejét Rosa.-De!-emelte fel a mutató újját.-Kentin itt van így biztos ő is itt lesz.-kuncogott.

Leültem a helyemre,majd vártam hátha vége lesz a napnak... Az első óra osztályfőnöki volt.

-Jó reggelt gyerekek.-köszönt az osztályfőnök.-Ma két emberrel bővül a csapatunk.-mosolygott.

Mindenki elkezdett kíváncsiskodni...valahogy tudtam kik lesznek azok.-Nos a két új diák nem más mint Lili és Michael Wreek.

A lányok elkezdtek sikongatni... De mindegyik.. Értetlenül néztem körbe... Sonja a könyvét olvasta nem is figyelve a többiekre.

-Úristen.-hallottam egy lány hangját. Most két új diákból ekkora felhajtást kell csinálni? A két fiatal bejött majd leültek egymás mellé. Az óra végeztével Michael-hez a lányok,míg Lili-hez a fiúk gyűltek oda... Még Castiel is oda ment..

Elővettem egy kis kaját,hogy valamit csináljak is.

-Hé Summer.-jött oda az egyik lány.

-Mondjad.-mosolyogtam.

-Ugye milyen menő Michael.-áradozott.

-Miért? Ki ő azon kívül hogy azt oszt.társunk?-érdeklődtem. Szerintem ezt nem kellet volna,mert a lány arca ledermedt és szemei szikráztak.

-Komolyan nem tudod kik ŐK???-akadt ki.

-Kellene?-érdeklődtem.

-Ők Lili és Michael Wreeks a világ legfantasztikusabb bandája.-kezdte.

-Jah,aha ,biztos.-tekertem a témán.

-Ennyire érdekel?-kérdezte unottan.

-Figyelj én nem az a fajta vagyok,hogy most körbe ugráljam.-ráztam a fejem.-Ugyan olyan ember mint te vagy en.-kezdtem.-Most mindegy hogy milliomos vagy nem.-ráztam a fejem,majd haraptam a szendvicsembe.

A lány megforgatta a szemét,majd elment. Felálltam majd oda mentem Sonja-hoz.

-Szia nővérkém.-mosolyogtam.-Te is ismered őket?-érdeklődtem.

-Igen ismerem,de nem fogok ebből nagyobb ügyet csinálni.-rántott vállat.

-Wá,végre egy normális.-nevettem fel.

-Sziasztok.-jött oda Lili és egy csapat fiú.

-Ó,látom már pincsi kutyák is vannak.-kuncogtam. Sonja és Lili is elkezdett nevetni.

-De lese lehet vakarni rólam őket.-súgta oda.

-Népszerűség.-tettem szét a karom,majd Amber felé pillantottam.-Bár ő szerintem jobban örülne ennek a fiú seregnek.-böktem az orrommal a durcázó Amber felé. A következő óra is hamar elment. Kimentünk az udvarra,bár jobb lett volna ha nem...

-Szia Summer.-jött oda elsőnek Castiel.

-Szia.-mosolyogtam. Leült mellém,majd elkezdtünk beszélgetni.

A beszélgetés felénél oda jött Michael is.

-Summer beszélhetünk?-kérdezte. Bólintottam egyet,majd kicsit arrébb mentünk.

Persze a pincsi lányok is jöttek.

Michael elkezdett velem flörtölni... Nem igazán néztem jó szemmel ezt a jelenetet amit rendezett. Épp az államnál fogva megakart csókolni,mikor épp kiabáltam vele.

Kezemet felemeltem ,majd pofon vágtam. Megragadta a nyakkendőjét(mert az igazgató nő bevezette az egyen ruhát) és olyan közel húztam a szememhez hogy a szemüvege is bepárásodott.

-Ezt nem gondoltad komolyan ugye?-kérdeztem,majd hátat fordítva elindultam. Hallottam ahogy a lányok durrogtak mögöttem. Vissza ültem Castiel mellé,aki vörös arccal figyelte a jelenetet.

.Ugye nem azért vagy vörös mert megütöttem?-kérdeztem a vöröst.

-Ja,mi nem!.-kezdte. Védekezően feltettem a kezemet,majd a fejét óvatosan meglöktem. Holnap után lesz a fesztivál... Végre. Épp oldalra néztem,mikor megláttam Sonja-t és Lili-t jóízűen nevetni. Lehet hogy az előzőn nevetnek,de lehet hogy nem. Kitudja. A nap további részét Castiel társaságában töltöttem,bár kicsit bevallom fura volt,mert nem én vörösödtem el ha nem ő.... Jó volt a közelében lenni.... Otthon a nagyi is hallotta a hírt hogy az a kettő a mi osztályunkba jött. A többi osztály is megtudta az ajtóban álldigáltak vagy épp az ablakból leskelődtek. Sonja vagy olvasott vagy Lili társaságát élvezte. Rosa is beállt a lány clubba így nem igen láttam,de néha-néha feltűnt a tömegből fehéren csillogó haja.

#Csakúgy

Sziasztok lánykák! :D Létrehoztam egy Ask.fm-et hogy ha ESETLEG van kérdésetek felém vagy a blog felé nézve akkor tudjatok kérdezni!
http://ask.fm/Sw33t_SmileY
 További szép estét!! <3

17.feljegyzés:Japán Fesztivál

Otthon a nagyi le sem vette rólam a szemét.. Mikor már három óra után elszabadultam a nappali fogságából,felmentem a szobámba. Fáradtan dőltem le az ágyamba. Hiába kastély volt,hiányzott ez az ágy. Az egy év fájdalmát itt sírtam ki... De most sem tudom mit keresett ott Castiglione.. egyrészt össze zavart másrészt pedig fura érzéseket keltett a gyomromban... Végre elkezdődött a suli ahol nincs se Herceg se semmi. Boldogan keltem ki az ágyamból,felöltöztem,majd kimentem az ajtón. A kapunál meglepő társaság várt.

-Sziasztok.-húztam fel az egyik szemöldökömet.

-Szia Csajszi.-mosolygott Rosa. Castiel,Alexy,Sonja és az a fiú aki Sonja-val volt a bálon.

Kiléptem a kapun,majd elindultunk a suliba. Kicsit belassítottam hogy Castiel mellé érjek.

-Elrángattak?-mosolyogtam.

-El.-biccentett

-És mit kerestél Japánban?-érdeklődtem.

-Hat izé...-kezdte zavartan

-Nincs hát izé...-léptem a fiú elé.-Konkrét választ várok.-emeltem fel a mutató ujjamat.

-A nagypapámhoz mentem...-biztos voltam benne hogy hazudik...nem kérdeztem tovább,inkább folytattuk utunkat.

-És te mit kerestél ott?-érdeklődött.

-Aki kíváncsi hamar megöregszik.-mondtam.

-Komolyan,nálad mindig falnak ütközöm.-sziszegte. Halványan elmosolyodtam.-De ezért szeretlek.

Itt megállt bennem az ütő.. A fejem vérvörösben úszott.. átkarolta a vállamat. Nem tudtam mit reagálni,inkább hagytam had induljunk.

-Engedted ez már haladás.-húzta sunyira a száját.

-F-fogd be.-böktem ki vörös fejjel...

-Ne légy ilyen rideg Summer.-súgta a fülembe. A lehelete meleg volt. A hangjától végig futott a hátamon a hideg.

-Rosa,várj meg!-kiáltottam majd elfutottam Castiel közeléből. Lihegve sétáltam a lány mellett. Jó be kell vallanom,amióta Castiel megcsókolt a bulin,azóta sokkal furábban érzem magam a közelében.

Az első pár óra lassan telt el. Ebédidőben Rosa-val ettem a teremben.

-Na és..-kezdte komolyan a falatok közt.-Mi újság Castiellel?-érdeklődött. Szemei kíváncsiságot sugaltak.

-Mi lenne?-vörösödtem el.

-Csajszi...-kezdte.-csók,vörösödés...-forgatta viccelődve a szemét.-Azt ne mond nem jelent semmit.

-hát izé...-kezdtem kínosan nevetni.-Jó....-gondolkodtam el..-ha a közelemben van furán érzem magam..-kezdtem.

-Summer Szerelmes!-pattant fel Rosa.

-Na soha többé nem beszélek veled ilyenről–ráztam a fejem...-és ne jelentsed ki amikor nem igaz!-majd én is felpattantam. Rosa elégedetten vigyorgott.

-Mi nem igaz?-hallottam meg egy hangot,amitől a hideg is kiráz. Hirtelen mozdulattal megfordultam,majd Castiellel találtam szembe magam.Az illata megcsapta az orromat. Ijedtemben Rosa mögé ugrottam.

-Na mi az fél a cica?-kérdezte Castiel. Nem létező füleimet felhegyeztem majd szúrós pillantásokat küldtem a fiú felé.

-A cica nem szereti ha mögé osonnak.-mondtam gúnyosan. A csengő megszólalt,majd a helyünkre ültünk. Az óra unalmas volt... Nem tanultunk semmit,csak a tanárnő beszélt arról milyen rosszak vagyunk és hogy az ő drága gyermekei milyen remekek.. Néha szar érzés ilyet hallani a tanártól. Jó igen a gyerekei,de akkor is.

Szünetben a szekrényeknél voltam,mikor Amber jött oda hozzám,majd a falhoz szorított.

-Mi az Amber?-kérdeztem a szemem forgatva.

-Castiellel mi van?-érdeklődött.

-Mi lenne?

-Hát ti!-kiabálta a fejemhez.

-Mi,semmi érted?-világosítottam fel a helyzetet.

-Akkor az enyém lehet!-ugrált örömében.-Akkor most..-nézte a noteszát.-Szakítanom kell Adriánnal.-jegyezte fel.

-Te hetente váltogatod a pasijaidat?-néztem a kis füzetet. Össze csapta a szemem előtt.

-Nincs közöd hozzá.-húzta gúnyosan a száját.

A folyosó végén sétálgatott az említett. Amber felvillanyozódott,majd elkezdett hevesen integetni.

-Ó,Castiel.- szedte a topánkáit. Ezt muszáj lesz végig nézni! Amber úgy szokott járni a fiúkkal hogy vagy lefizeti őket,vagy félelemből mennek bele... Sajnálom ezeket az ártatlanokat. A fiú,állt és hallgatta a szöszit. Én a falnak dőlve lestem a jelenetet.

-Mit nézel?-érdeklődött Rosa.

-Amber rámászik Castiel-re.-kuncogom.

-Hát ezt meg kell nézni.-tapsol halkan Rosa. Egyetértően biccentettem. Amber lelkesen flörtölt Castiel-lel,a fiú pedig unottan nézte a lányt,és reménykedett benne hogy valaki megmenti.

-Á,rossz nézni ahogy szenved-forgattam a szemem.

-Nyugi...-néz az órájára Rosa.-...A csengő egy perc és megszólal.

-Remek,akkor induljunk.-mosolygok. Mivel más út nem igazán volt,így kötelező volt a két ember mellet elmennünk. Amber gúnyos pillantásokat küldött felém,majd Castiel megragadta a kezemet,majd maga mellé húzott. Éreztem hogy a fejemet elönti a vér és vörösödöm.

-Bocsi,Szöszi.-mondta Ambernek.

-De azt mondtad nincs semmi köztetek!-kiabált rám.

Nem tudtam válaszolni az ijedtségtől,és a szívem dobogásától. A csengő megszólalt,Rosa karon ragadt,majd elsiettünk.

-Köszi.-lihegtem futás közben.

-Ugyan.-lihegett ő is.

Az órára épp beértünk... A következő órán a tanárnő szóró lapokat osztotta ki. Valamilyen Japán fesztivál amin a szerelmeseknek Yukát vagy mit kell viselni... Egyre jobb. Rosa kutya szemekkel rám nézett,én pedig egy sóhajt követően bólintottam.

-Te elmész?-kérdezte Castiel.

-El.-bólintottam.

-És felveszel ilyen izét?

-Nincs,és nincs értelme felvennem.-mondtam komolyan.

-Értem.-gondolkodott el.

A fesztivál hétvégén lesz,ma pedig hétfő van. Addig még négy nap unalmas tanítást kell túlélni. Szeretem a fesztiválokat,pedig nagyon nem akartam volna elmenni,mivel igazából ez a szerelmeseknek van...De akkor is jó lesz... remélem...

Otthon Erik is rászállt erre a fesztiválra. Megpróbáltunk normálisan beszélni,bár még mindig nem tettem túl magam azon a valláson. Nagyinak is elmeséltem ezt a fesztivált és azonnal venni akart nekem egy Yukát vagy mit. Megmondtam neki hogy ne,mivel nincs kivel menjek,inkább vegyen nekem valami kék-et. Délután még négy körül beugrott hozzám Rosa hogy megnézzem a Kimonóját. Jó hogy azért utána nézett,mert eddig egy fáról beszéltem...Rózsaszín volt ami nem igazán illik Rosa természetéhez,jól állt rajta. Segítettem megkötni a mellkasánál a masnit. Mikor elment hullafáradtan dőltem a pihe-puha ágyamba,majd elnyomott az álom.

16.feljegyzés:Hercegek,Grófok,Bárok... hagyjatok!

Azért kicsit megkönnyebbültem hogy tegnap minden le lett tisztázva.. Másnap reggel mikor kinyitottam fáradt szemeimet,nem akartam elhinni hogy a plafonnak arany árnyalatot ad a felkelő Nap sugara,kövekkel díszített csillár lóg a plafonról. Jobb oldalra fordított fejemmel a falat néztem melyeken angyalkák voltak fel festve a falra. Fölöttem egy átlátszó ám fehér függöny lógott le,ami az ágyhoz volt rögzítve. Felültem,majd nyújtózkodtam egyet. Az ajtón kopogtak majd két lány jött be fekete és fehér öltözetben.

-Jó reggelt Hercegnő.-köszöntek egyszerre

.-J-jó reggelt.-húztam fel a szemöldökömet.

Egy kis kávé asztalra ami a szobámban volt elhelyezve,raktak egy kis tálcát amin reggeli volt.Sok minden volt rajta. Tojás,kenyér,paradicsom,paprika,kávé,tej....

-Jó étvágyat Hercegnő.-hajoltak meg.

Oda sétáltam az asztalhoz,majd elkerekedett szemekkel néztem a tálcát.

-Valami gond van Hercegnő?-kérdezte az egyik lány.. Idegesít már a Hercegnő szó..

-Ugyan,csak ennyit nem tudok megenni.-tártam ki a karom. Az egyik lány mögém lépett,majd leültetett. Pár perc után,amit tudtam megettem,bár inkább csak a kávét ittam meg. Egy ruhát adtak nekem,ami fekete fehér csíkos volt. Úgy érzem magam mint egy kényes kiscica... Az a jó hogy macska füleket nem adtak nekem... A szobámból kilépve Sonja és egy úr állt előttem.

-Jó reggelt Húgi.-ölelt át.

-Jó reggelt.-öleltem vissza.-És ő?-próbálkoztam.

-Napi beosztás.-súgta oda Sonja. Napi mi?

Felsorolt egy csomó dolgot... Követni se tudtam...

-Hát akkor úgy tűnik először dupla randira megyünk.-sóhajtott Sonja.

-D-d-upla randi?-akadtam meg.-R-randin se voltam még.-néztem a földet.

-Ne aggódj..-forgatta a szemét.-Ez megszokott és én is ott leszek.-nyugtatgatott.

Kiléptünk a kastélyból,majd a tóhoz mentünk ahol vártak ránk.

-I-ikrek?-álltam meg.

-Egyre jobb.-sóhajtott Sonja.

-Hölgyek,én Adam vagyok ő pedig az iker testvérem Laci.-mondta az egyik.

-Juj,de cuki vagy!-ugrott elém az előbb említett fiú.-Olyan cuki vagy mint egy kismacska.-áradozott.. Az elképzelt füleimet behúztam,majd a földet bambultam. Sonja jót nevetett rajtam...

-Mehetünk?-kérdezte az egyik. Mind a hárman bólintottunk egyet,majd elindultunk. A fiúk csak dumáltak,dumáltak.. Valahol Sonja figyelt,valahol pedig nem. Én egyáltalán nem figyeltem,inkább a mellettünk lévő virágos kertet figyeltem,és persze Vörösre gondoltam.. Remélem ő jobban jár mint én ezzel a fiúval... A Randinak hála vége lett...

-Én azt hittem a szünet,az szünet nem pedig randi.-sóhajtottam fel.

-Legközelebb nem lesz ilyen ígérem..-adta meg magát.-De ma még lesz egy randi.

Elkezdtem siránkozni...

-Ezek mik is voltak?-érdeklődtem.

-Hercegek.-biccentett.-Neked egy grófod nekem pedig egy bárom lesz.-kuncogott.

-Én nem mondtam hogy nekem kell.-emeltem a kezeimet a fejem mellé.

A randi elkezdődött,de a szövegelése ugyan olyan unalmas volt mint Laci-é...

-Érted Summer,az milyen..-kezdet nevetve.

-Bocsáss meg,most mennem kell.-indultam a tőle legmesszebb irányba. A város fele indultam el.

-Hercegek,Grófok,Bárók...-kezdtem.-Esküszöm ha még eggyel találkozom Beleeresztem a macska karmaimat.-sziszegtem,majd szembe találkoztam valakivel.

Levert a víz.. És nem csak engem őt is..Úgy éreztem képzeletbeli macska füleim az egekbe álltak.

-Hát ez nem Amerika.-ráztam fejem...Sarkon fordultam majd ott akartam hagyni,de megragadta a csuklóm.

-Summer,várj.-kezdte.

-Minek?-érdeklődtem

-Nem tudtam hogy itt leszel..-kezdte.

-Hát én se hogy te.-forgattam a szemem.-De ha nem bánod,vissza megyek Sonja-hoz.-Kezdtem majd elindultam.

-Elkísérlek!

-Nem kell.-intettem.

Gyors léptekkel haladtam vissza a tóhoz.

-Halálra aggódtam miattad.-ölelt át Sonja. Nem válaszoltam csak bambultam. Biztos vagyok benne hogy követett engem...

-Summer!-kiabált a nővérem.

-Láttam a városban egy öltönyös „úriembert”...-kezdtem majd az ujjaimmal idézőjelez rajzoltam.-És biztos vagyok benne hogy követett.-kezdtem gúnyosan,majd a karjaimat összefontam.

Sonja mögém nézett.

-Ki az a helyes fiú?-kezdte.

-Ne viccelj hogy nem ismered fel.-forgattam a szememet,majd pár lépéssel közelebb mentem Sonja füléhez.-Azért ennyire nem áll jól neki az öltöny.-majd tovább mentem a kastély fele.

Eközben Sonja-nal

Nem értem mire gondol a húgom. Így messziről elég helyes fiatal ember. Lehet hogy Herceg. A fiú látta hogy a húgom elindul befele,majd ő is elkezdte szedni a lábát. Mikor közelebb ért kirajzolódtak az arcvonásai. Castiel.. CASTIEL?

-Mit szeretnél?-kérdeztem.

-Summer hova ment?-nyújtózkodott.

-A szobájába.-hunytam le a szemem.

-És utána...-kezdte.

-Nem.-vágtam a szavába.

-Miért vagy ennyire ellenséges?-húzta fel a szemöldökét.

-Mert ne tőlem kérj engedélyt,ha vele akarsz beszélni. Majd ha szeretne veled beszélni,majd Ő megkeres téged.-mondtam majd lassan elindultam befele.

Summer

A kastélyban a szobámban lefeküdtem az ágyamra,majd a plafont néztem.Castiel,Castiel mi a francért nem tud egyszer nem megjelenni? A szemeim elfáradtak.. önmaguktól becsukódtak.

Hol vagyok? Kék virágok és vörösek.... felhő mentes az ég.. a fű gyönyörű zöld. A szél lágyan mozgatja a szálakat.

Amikor kinyitottam a szememet a plafonnal találtam szembe magam. A kis kávé asztalon volt két szál virág kék és vörös. Mint az álmomban. Volt egy kis papír fecni is rajta.

-”Magadnak soha ne hazudj”.-ez állt rajta.-Jól van rendben köszi.-forgattam a szemem. Kimentem a szobámból. Lementem a lépcsőn,majd csak álltam. Úgy álltam ott mintha vártam volna valakit,bár a testem önmagától mozgott. Kimentem a kastély elé. A szemeim valamit kerestem,de fogalmam sincs hogy mit. A szemeim észre vettek egy padon ülő fiút,majd mögé léptem.

-Szia.-köszöntem a vörösnek.

Érdeklődve megfordult.

-Oh,szia.-köszönt mosolyogva.

Leültem mellé majd elkezdtünk beszélgetni....

15.feljegyzés:Haza térés?

A repülő út egészen jó volt. Persze a gyerekek egyfolytában ránk támadtak. Még az volt a jó hogy ők éjjel alszanak...így volt pár óránk kiszusszanni addig is. A földet érés kicsit zötykölődősebb volt mint vártam. A repülőről leszállva a szám is tátva maradt.

-Mi az húgi?-érdeklődött.

-Csodaszép egy hely.-mosolyogtam.

-Várj míg meglátod a kastélyt.-nevetett

-Kastélyt?-futottam a vővérem után.

-Aha,de előtte igyunk valamit.-mosolygott.

-Benne vagyok.-biccentetem rá.

Bementünk egy kávézóba. Mind a ketten kértünk egy kávét..Nem mondom hogy a legfinomabb kávé volt.. de nem a legrosszabb. Tűrhető volt.A bőröndünket megfogva elindultunk egy taxi felé. Beszálltunk,majd a sofőr elvitt minket a kastélyhoz.

Tó,virágok,állatok... mintha Tündérországban járna az ember...

A kastélyhoz vezető úton,haladtunk,miközben rengetek fiú megbámult minket.

-Muszáj így nézniük?-érdeklődtem a nővéremtől.

-Ők,grófok,bárók,hercegek..-mondta.-Mi pedig hercegnők.

-Ja persze..-forgattam a szemem.

Beléptünk a kastélyba. Hatalmas tér volt,tele virágokkal.

-Melyik lesz az én szobám?-érdeklődtem.

-A gyerek kori.-biccentett.

-Bocsi,de már nem férek bele a baba ágyba.-nevettem..

-Át lett alakítva.-tolta ki a nyelvét.

-Jah..-értem.

Felmentünk a lépcsőn,majd végig egy folyosón. Az egyik fal tele volt képekkel. Gondolom az előző uralkodók képei voltak. Beléptem a szobámba.

-Hát ez százszor nagyobb mint az enyém.-néztem körbe. Leraktam a bőröndöm,majd egy kis felfedező útra indultam. Annyi szoba,folyosó volt hogy a végére teljesen eltévedtem,majd a kinti tónál kötöttem ki.

Egy kacsa mama és a kicsinyei úsztak benne. Voltak tavi rózsák is. Gyönyörű volt. Volt egy pad,amire leültem.

-Hát te meg mit csinálsz?-jött a nővérem.

-Eltévedtem.-rántottam vállat.

-Jaj,te lány..-kezdte nevetve.-Gyere bemutatlak valakinek.-mosolygott.

-Csak ne bárónak,hercegnek vagy grófnak.-forgattam a szemem.

-Annál jobbaknak.-mosolygott.

Vissza mentünk a kastélyba majd egy virággal teli szobába mentünk. Sonja megállított az ajtónál,majd bement.

-Szia anya.-hallottam meg. Anya?

-Szia kislányom.-mondta a hölgy.- Látom épségben haza tudtál érni.-nevetett fel.

-Anya van itt valaki akit beszeretnék mutatni.-mondta Sonja.

-Ó,tán nem egy herceg?-kuncogott a nő.

-Annál jobb.-Sonja elkezdett lépkedni az ajtó felé.. Megragadta a kezemet,majd bevonszolt.

-Kislányom ugye nem lettél Leszbikus?!-a hölgy majd nem elájult...

-Na de anyám!-morrant fel Sonja.-Neki is kijár a tiszteleted..-kezdte Sonja. Nem akarta rávezetni hogy” HÉ anya megtaláltam a Húgomat”...

-Miért kellene? Hisz csak egy poros lány..-nézett végig rajtam. A szavai a végig sértettek... Poros lány? Sarkon fordultam,majd a megmaradt büszkeségemmel és méltóságommal,egyenes gerinccel kimentem abból a teremből.

-Kösz szépen anya.-hallottam Sonja-t. Kimentem a tóhoz ahonnan Sonja elrángatott.

-Poros lány?.-ismételtem a szavait. Lehet az vagyok,de nem tehetek róla hogy gyerek koromban kidobtak..

-Gondoltam hogy itt vagy.-lihegte Sonja.

-Vigyázz,ne szólj hozzám,mert poros leszel.-mondtam unottan.

-Idióta!-szólt rám.

-Ő mondta nem én.-emeltem a kezem védekezésre.

-Gyere velem vissza.-rángatott.

-Minek? Hogy mégjobban megalázzon?-kérdeztem.-Akkor inkább vissza megyek Párizsba.

-Nem mész vissza sehova!.Itt maradsz a fenekeden..-kezdte.

Vissza rángatott abba a szobába,ahol az a nő még mindig ott volt.

-Minek hoztad vissza ezt a szerencsétlen lányt?-kérdezte.

-Chhh..-engedtem ki a hangom.

-Szóltál?-nézett rám.

-Ugyan,minek szóltam volna?-kezdtem.-Hisz,tudja hogy a poros lány,nem mer megszólalni.-forgattam a szemem...

-Jól van elég legyen.-intett csendre Sonja.-Anya,te pedig egy bocsánat kéréssel tartozol..

-Minek? Hisz nem ér semmit-se...

-Nem ér semmit?-kérdezte már Sonja feldúltan. -Nem ér semmit a lányod?-kérdezte.-Jobb lesz ha tényleg vissza megyünk mind a ketten Párizsba,Summer.-mondta Sonja.

-Lányom?-kérdezte a nő.

-Igen,képzeld anya. Ő itt Summer Holiday.-mondta.

-Nincs ilyen gyerekem...

-Ó hogy az Isten verjen meg anyám.-akadt ki Sonja.-Summer add a nyakláncod.-nyújtotta a kezét. Engedelmesen levettem a nyakamból,majd a kezébe adtam.-Tessék! Felismered?-kérdezte.-Ugyan olyan mind a kettő..Meg ismered a Sweet Amoris Gimnázium Igazgatóját ugye?-kérdezte

-Igen ismered...-mondta a nő.

-Remek... Mivel ő is oda jár,és az Igazgatónő már mindent elmesélt neki.-mondta. Sonja nem igen vette észre hogy én közben megint eltűntem mellőle.. Az ajtó mögé bújtam be.

A két ember vitázott... Vitázott hogy én most tényleg annak a nőnek a lánya vagyok,vagy nem...Én inkább kijelentettem volna hogy nem... ez nem én vagyok.. Hercegnő? Jesszus... Egy 40 körüli férfi jött oda.

-Hát ők meg min vitáznak kislányom?-kérdezte az úr.

-Rajtam.-fújtam ki a levegőt.

-Mi a neved?-kérdezte.

-Summer Holiday.-mondtam. Az úr megölelgetett,majd betolt.

-Elizabeth,drágám nézd itt van a lányunk!-mosolygott.

-MONDTAM!-kiabálta Sonja,megragadta a kezemet,majd magához ölelt.-Ő az én húgicám.-nevetett.

-Jól van Sonja elég lesz.-mosolyogtam rá.-Hol a nyakláncom?-kaptam a nyakamhoz ilyetten.

-Itt van de aggódj.-mosolygott a nővérem,majd felrakta.

-Köszi.-mosolyogtam.

-Nem fujtott meg a nyaklánc.-kezdte a nő.-Tényleg az én lányom vagy.-húzta mosolyra a száját.

-Bocsásson meg,de én nem az ön lánya vagyok.-kezdtem.-Tudja az ilyen poros lányok nem lehet az ön lánya.-kontráztam.

-Elizabeth!-hallottam meg a férfi hangját.-Komolyan ezt mondtad neki?-akadt ki.

-Hagyjad apa...-kedzte Sonja.-Nem tudta.-húzta fel a szemöldökét.

-Jól van ezt megkaptam.-legyintett.-Gyere ide had öleljelek meg!-fogta meg a karomat. Amikor vége lett az ölelgetős perceknek,Sonjával kimentünk a kertbe.

-Ez azért kicsit kényes volt.-mosolyogtam.

-Kicsit felejtős anya memóriája.-húzta mosolyra a száját.

-Kicsit?-nevettem.

-ú,oda nézz,milyen jóképű!-áradozott Sonja.

-Bocs,nálam nem jönnek be a fiúk.-nevettem.

-Még is csókolóztál Castiel-lel!.-mászott rám.

-Helyesbítek. Ő csókolt meg engem.-kacsintottam. Tovább folytattuk a beszélgetést,majd vissza mentünk a kastélyba.

14.feljegyzés:Elment...

Hazudnék,ha azt mondanám olyan tökéletesen és békésen aludtam mint Csipkerózsika...Életemben először aludtam ilyen szarul. Egész éjjel forogtam és azon a tökkel ütötten járt az agyam és azon a csókon. Ha arra gondolok elkezdek remegni.... Fáradtan kiszálltam a pihe-puha ágyamból,majd lementem megreggelizni. Hétvége... legalább nem ezzel a zombi fejjel kell iskolába mennem... Bár megbeszéltem Rosa-val hogy ma átjön... Szóval össze kell szednem magamat.

-Jó reggelt.-ültem le az egyik székre.

-Jó reggelt kis hölgy.-mosolygott a nagyi.-Milyen volt a tegnapi buli?

-Fárasztó.-mondtam.

-És nincs valami amit el akarsz mondani?-kuncogott.

-Nincs,nem,ha lenne elmondanám.-tagadtam.

Nagyi leült velem szemben lévő székre.-Halljam.-mondta.

-Túl jól ismersz.-adtam meg magam. Hamar el kellet gondolkoznom egy jó kis hazugságon,mivel nem szándékozom elmondani neki hogy megint megcsókolt az a tökfej.

-Hallgatlak.-mosolygott

Hamar elhadartam valamit,valami sérülésről és egy mentő hívásról...

-Rettenet.-mondta a nagyi.

-Az de én megyek is.-emeltem fel a tányérom majd vissza vonultam a szobámba.

Amikor a lépcsőn mentem fel akkor elhaladtam Erik mellet. Úgy jött és úgy mentem mintha idegenek lennénk egymásnak. Becsuktam az ajtómat majd leültem nyugodtan megreggelizni. Mikor elfogyasztottam a pirítósomat,kopogtak.

-Summer,itt van Rosa.-mondta unottan Erik.

Már is? Fel se vagyok öltözve...

-Jó,enged be.-mondtam ugyan olyan rideg hangnemben. Gyorsan felkaptam pár ruhát.

-Szia..-nyitott be Rosa.

-Szia,mizu?-ültettem le.

-Ezt én is kérdezhetném.-mosolygott

-Mire akarsz kilyukadni?-húzódtam hátra,majd fél szemöldökömet felhúztam.

-Láttam amit láttam!-mászott rám.

-És mit láttál?-játszottam a hülyét.

-Azt.

-Azt,mi?

-Azt hogy me...-itt befogtam a száját.-Na tudod te.-mosolyodott el.

-Igen sajnos tudom,de nem akarom hogy megtudják.-tekertem a fejem.

-És ?

-Mi és?

-Milyen volt?-kezdte.

-Szar.-biccentettem.

-Hazudsz.

-Honnan veszed?-érdeklődtem.

-A csókhoz két ember kell. Nincs olyan hogy csak ő akarta vagy sem. Mindketten akartátok.-mondta bölcsen.

-Na ezt a hülyeséget honnan vetted?-érdeklődtem.

-Facebook,szerelmes idézetek.-mosolygott.

-Jesszus Rosa.-tettem a kezemet a fejemre.

-Ne izélj már!-szólt rám.-De milyen érzés volt?

-Szar.-mondtam újra.

-Hát egy elég nagy falba ütköztem.-gondolkodott el.

-Nem ütköztél semmilyen falba.-mondtam nyugodtan.-Az igazat hallod,vagy is nyitott az út.Olyan nyitott mint a halottaknak a menny.-mondtam.

-Ja sírokkal.-tolta ki a nyelvét.

Az ajtón kopogtak,majd nagyi jelent meg két üdítő itallal.

-Köszi nagyi.-mosolyogtam rá.

Rosa este ment el. A következő nap is unalmas volt. Alig vártam már hogy kiszabaduljak és a suliban legyek. A terembe beérve,egy hatalmas csoport volt.

-Sziasztok.-köszöntem nekik.

-Szia Sum.-mondta Lys.

-Szia Húgi.-hallottam meg Sonja-t

-Ne hívj így!-akadtam rá.

-De akkor is a húgom vagy.

-Igen az vagyok,de én nem akarok egy „prínszesz” lenni.-emeltem ki.(és jó magyarosan :'D)

-Hát akkor ezzel elkéstél..-kezdte zavartan.

-Miért??!!

-Hát izé... ők,hát hogy is mondjam...-kezdte zavartan.

-Sonja.- kezdtem zabosan.

-Elmondtam.-nevetett kicsit kínosan.

-Én is szeretlek.-biccentettem rá.

Leültem a helyemre. Többen is oda jöttek ez a kis hír miatt,de egyáltalán nem figyeltem rájuk.

Harmadik óra volt,mikor feltűnt hogy valami hiányzik. Szünetben oda mentem Lys-hez.

-Hát ez a tökfej hol van?-utaltam Castiel-re.

-Hát tudod,holnaptól szünet és ő előbb elment.-mondta.

-Ja,értem.-mosolyogtam.

-Csak nem hiányolod?-kezdte

-És te Rosa-t?-néztem rá.

-Hát izé...-kezdte zavartan.

-Na ugye.ugye.-ráztam a mutató ujjam. Nem is nagyon érdekelt minket hogy Rosa,Lys mögött van.. De attól még hiányolja.

A folyosón nem hagytak nyugodni,így muszáj volt a teremben maradnom.

-Húgi.-hallottam meg Sonja-t.

-Mondja kisasszony.-nevettem rá.

-Mi lenne ha a szünetben eljönnél velem?-csillogot a szeme.

-Hozzátok?-néztem furán.

-Nem csak hozzám! Hozzánk... Te is ott éltél,aranyom.-mondta

-Hát jó.-adtam meg magam.-úgy se hagynál addig.-toltam ki a nyelvem.

-Pontosan.-mosolygott.

A suli további része unalmasan telt el. Este megbeszéltem a nagyival ezt az egészet,hogy hova is megyek. Este Erik került.. Nagyival se igazán beszéltem. Lefürödtem majd elmentem aludni.

Másnap

Reggelt felkeltem,majd egy bőröndbe bepakoltam a cuccaimat,ami egy hétre kell.

Fél 9-kor csengettek.

-Szia Sonja.-nyitottam ajtót.

-Indulhatunk?-kérdezte.

-Igen,de mivel megyünk?-érdeklődtem.

-Hát egyenlőre kocsival,majd felszállunk a repülőre és utána pedig Japánban leszállunk.

-Japán?-kérdeztem.

-Ahi.-mosolygott.

Beszálltunk a kocsiba,majd elindultunk a repülő térre. Az emberek nyüzsögtek,forogtak.. Nos igen ilyen egy repülő gép. Mikor felszálltunk a gépre,pár percet várnunk kellet az indulásra,majd a hangos bemondóban elmondták hogy mi mint a két „hercegnő” a gépen vagyunk,így legyenek szívesek nem zavarni minket. Pár gyerek azért oda jött hogy még is csak „Hercegnő”... Aranyosak voltak,nagyon szívesen foglalkoztam a kicsikkel. Sonja is olyan kedves volt velük.

-Szereted a gyerekeket?-kérdeztem a nővérem.

-Igen,nagyon.-mosolygott rám.

13.feljegyzés:Többé nem csinálsz nekem jelmezt!

-Miről lenne szó?-kérdeztem az illetőt.
-A nevem,Sonja Holiday. -jelentette ki a vörös hajú lány.
-Értem. És mibe tudok segíteni?-érdeklődtem. Próbáltam figyelmen kívül hagyni a nevét. Levette a nyakában lógó nyakláncát,majd az enyémet is levette.-Mit csinálsz? Add vissza.-mondtam. A tenyerébe rakta a két nyakláncot. Az enyémben kék míg az övében vörös ékkő díszelgett.
-Ez ugyebár a tiéd,mert ha nem lenne az,akkor nem élnél.
-Kösz a kedves megfogalmazást,és igen az enyém...-elvettem a nyakláncot,majd vissza raktam a nyakamba.-Ha nem probléma elmennék.-fordítottam hátat. Komolyan hogy bír így felidegesíteni?
-Várj Húgi.-szólt utánam. A vér megfagyott bennem. Nem tudtam megmozdulni... Hú-húginak szólított?
-Húgi?-kérdeztem.
-Igen,a húgom vagy.-lágyult el a hangja. A szívem összeszorult,majd hátra néztem.
-Akkor még is igaz volt az a sok papír...-kezdtem kínosan.-Miért nem lehetett volna ezt elfelejteni?-kérdeztem kicsit hangosan. A sorsunkat nem mi,hanem a sors írja... Remek...-Ha testvérek vagyunk,miért nem hasonlítunk?-kérdeztem.-Mert a testvérek hasonlítanak egymásra.
-Nem mindig.-mondta Sonja.
Pár percig elbeszélgettem vele mire oda jött Erik.
-Hé Sonja nincs kedved eljönni valahova?-kérdezte. Egymásra néztünk.
-Nincs mivel...
-...Más programunk van.-fejeztem be a mondatot. Rideg tekintetem végig futott Eriken,majd hátat fordítottunk és elindultunk.
Az úton is beszéltünk...
-Hé húgi,ki volt ez a cuki pasi amúgy?-kérdezte Sonja.
-Hát ő..... A bátyám...volt...
-Volt?
-Hát.....-kezdtem.-Mindegy.
-Vagy is az öcsém hívott el?-futott végig a hátán a hideg. Elkezdtem kuncogni.
-Nem,ő csak nekem a testvérem,a mostoha.-mosolyogtam rá.
-Miért vagy ilyen rideg vele?
-Hát ez a hónap igazán zavaros volt számomra... -kezdtem...
-Halljam.-ültetett le egy padra.
-Rendben.-fújtam ki a levegőt,majd elmondtam az egészet.
-Vagyis... Castiel megcsókolt...utána megtudtad az igazat.... Utána pedig Erik szerelmet vallott?-próbálta röviden felfogni.
-Pontosan.-helyeseltem.
-Hogy lehetsz ennyire mázlis?-szállt rám.
-Mi az hogy mázlis???? -akadtam ki.-Eddigi életemet Erikkel töltöttem,utána meg szerelmet vall? A másik meg sebet ejtett a csuklómon,utána amnéziája volt utána meg simán megcsókol?!!-kiabáltam.
-Téged legalább megcsókoltak!
-És neked ez a legfontosabb?-nyugodtam le.
-Hát....
-Nyugodj meg,mind a kettő a tiéd lehet.-mondtam.-Egyik sem érdekel... A fiúkkal csak a baj van...
-Hát... Abban én is biztos vagyok... Főleg otthon... A sok nemes és herceg udvarlása... Le se szállnak rólad.
-Mi?
-Majd elmesélem.-legyintett.
-Summer!-hallottam meg egy hangot.
-Szia Domi.-mosolyogtam a fiúra.
-Sonja. -köszönt a mellettem ülőnek.
-Dominik.
-Hipp,álljon meg a menet. Ti ismeritek egymást?
-Persze.-mondta Sonja.
-Honnan a szutykos fenéből?-kérdeztem.
-Izé...-kezdte Domi zavartan..
-Ha valami hülye szerelmi izé,engem hagyatok ki kérlek.-könyörögtem.
-Summer... Ő itt egy...-kezdte Sonja.
-Herceg.?-kérdeztem.
-El találtad.-mondta Domi.
-Bár soha nem találtam volna meg azt a hülye dobozt...-álltam fel.-Ne gyertek utánam. -elindultam...Miért,miért,miért,miért,miért?
-Bár soha nem találtam volna meg azt a hülye dobozt...-mondtam....
Haza indultam,hogy végre észhez térjek... Lefürödtem,majd bebújtam az ágyba..

Reggel iszonyatos fejfájásra ébredtem. Bementem a fürdőbe,majd lerendeztem magam... Lementem megreggelizni,de Erik úgy viselkedett mintha levegő lettem volna.
-Erik?-szóltam hozzá. Semmi.-Erik!-Semmi...-Ebbe meg mi ütött?
-Siess Erik,elkésel a suliból!-mondta a nagyi.
-Nagyi!-próbálkoztam a nagyinál is ... Semmi... A suliban sem reagált rám senki,még hiányzónak se írtak be...
Egy hangos csengő szóra lettem figyelmes..
-Jej az a kis törpét!-pattantam ki az ágyból.-Ez csak egy... Álom volt?-kérdeztem,miközben magamat nyugtattam..Nyugodtan felöltöztem,majd leindultam a lépcsőn.

-Hé Summer,kérsz reggelit? -kérdezi nagyi.

-Nem köszönöm.-mosolyogtam.

-Ej,de jó kedve van valakinek.-mosolygott szélesen nagyi.

-Hát ma van a Halloween-i buli. -indultam.-Most megyek,Szia.

A suliban mindenki lázban égett..

-Hé Húgi!.-hallottam meg Sonja-t.

-Szia Sonja.- mosolyogtam a lányra.

-Mehetünk?-karolt belém.

-Jáá.-vigyorogtam.

-MI vagy te Német?-nézett rám.

-Abban nem vagyok biztos..-gondolkoztam el.

-Hát a te szülő városod Japán,ami nem hiszem hogy Németország.-vigyorgott.

-Japán.-Csillogtak a szemeim.

-Nem tudtad?

-Neeeeeem.-csavartam a fejem.

A teremben egy csapat lány és fiú sereg volt,más-más osztályokból.

-Sonja kisasszony eljönne velem a bálba?-kérdezte az egyik fiú.

-Kisasszony?-néztem furán a nővéremre.

-Jah,hát tudod,ők tudják hogy ki vagyok.-vakarta a tarkóját.

-Jaj,de jó.-forgattam a szememet.

-Nos,kisasszony?

-Ó,sajnálom de már elhívtak.-mosolygott.

-Ki?-akadtam rá a témára.

-Nos.......-kezdte zavartan.-Neki is ilyen a haja mint nekem.-mutatott vörösen csillogó hajára.

-Várj, száz vörös hajú gyerek jár ide.-tettem szét a karom,majd az agyam kapcsolt..-Ó....-kaptam észbe.-Gratulálok,vagy mi a fene.-nevettem kínosan.

-Köszi.-mosolygott. Most komoly Castiel őt hívta el..? Leültem a helyemre ajd vártam hogy vége legyen már a sulinak.

-Úgy nézel ki mint aki szellemet látott.-ült le mellém Castiel.

-Csak téged láttalak meg.

-Haha,vicces vagy.-mosolygott.

-Ilyen a természetem.-tettem szét a karjaim.

Az órák hamar elmentek... Otthon Rosa-t vártam a jelmezzel. Amikor oda adta és felvettem,a tükörbe néztem.

-Rosa,ezzel valakit még fejbe vágok.-mondtam.

-De olyan csini vagy benne!-mondta.

-Hát...-kezdtem...

-Gyere induljunk! A fiúk már ott vannak.

-De Rosa,ezzel tényleg valakit fejbe vágok! Ez így nem jó!-mondtam majd leakartam venni.

-Ha leveszed...-kezdte.-Nem bocsátom meg.

-MI a frászért ilyen rossz a kisugárzásod?-néztem riadtan a lányra.

-Ugyan,ugyan.

-És te minek is vagy beöltözve?-érdeklődtem.

-Ördög.-mondta.

-És neked miért ilyen pici a szarvad?-mutattam rá.

-Mert.-mondta nevetve.

-Na jól van köszi Rosa...-mondtam. A sulihoz oda érve,mindenki minket bámult.

A torna terem elé érve a fiúk ott álltak. Dominik,Castiel,Lysander és Erik. 

-Ne-ne bámuljatok így!-jöttem zavarba.

-Jó a jelmezed Summer. -mosolygott Domi.

-Kösz..-néztem Rosara.

-Sonja.-jött oda egy vörös hajú fiú.

-Gyerekek,akkor én most megyek.-mosolygott. Az állam leesett. Nem tudtam reagálni... Akkor nem is Castiel hívta el?

-Ej,te tényleg egyfolytában szellemet látsz.-hajolt hozzám Castiel. A kezemmel eltoltam az arcom közeléből a fejét.

-Mindig ilyen közel hajolsz mindenkihez?-néztem kicsit unottan.

-Hát..-húzta perverzre a száját.

-Na jó most már elég lesz.-szólalt meg Erik.

-Te ne szólalj meg..-vetettem oda Erik-nek.

-Indulhatunk?-kérdezte Domi. Bementem a terembe,majd megpróbáltam elvegyülni a tömegben. Bár nem volt túl jó ötlet oda menni,mivel a szárnyak kicsit feltűnőek voltak....

-Mi volt ez az előző?-kérdezte Domi.

-Csak már elegem van mind a kettőből.-mosolyogtam.

Pár percig beszélgettem Domi-val,majd kimentem az udvarra. Egy diák se volt kint. Ott álltam kint egyedül,és néztem a csillagokat. Miért nem tud minden ilyen békés lenni? A következő pillanatban megjelent Castiel.

-Az Angyal felakar szállni a magasba?-kérdezte.

-És a Kalóz elvesztette a szemét.-nevettem.

-Hát,ez a Kalóz fél szemmel is lát egy földre szállt angyalt.-mosolygott.

-Minden lánynak ezt mondod?-néztem az égre.

-Neked még bókolni se lehet?-nézett rám.

-Hát,aki nem tapasztal szerelmet és nem érdeklik a fiúk,annak nem.-mosolyogtam.

-Mi van, a lányokat szereted?-kérdezte viccelődve.

-Barom.-ráztam meg a fejem.-Nem tehetek róla,hogy nem vonzanak a kalózok.-toltam ki a nyelvem.

-Leharapom.

-Fogadunk?-néztem a fiúra.

-Aha.-nevetett.

-Hát a számban nem tudod.-nevettem.

-Nem is mondtam hogy most fogom.-nézte az eget.

-Egyszer.-mondtam.

-Vagy is egyszer megcsókolhatlak?-nevetett

-Valakit biztos,de nem engem.-néztem rá.

-De izé vagy.-mondta.-De várni fogok rád.-nézett a szemembe.

-Kíváncsi vagyok,mikor bukkan fel egy újabb lány,s mikor mondod neki is ezt.

-Summer!.-kiáltott fel Castiel.

-Igen?-fordítottam a fejem Castiel irányba,majd.... majd megcsókolt?-MI a frászt csinálsz?-motyogtam. Éreztem ahogy ajkait mosolyra húzza. Kezeimet lefogtam,lábaim önmaguktól nem mozdultak.... MI a frász van velem? Szemeim nyitva voltak és az ő nyitott szemeit figyelmet.

-Nem erre a dátumra tippeltem.-hallottam meg Rosa csalódott hangját.

-Rosa mond mit?-toltam el magamtól Castielt.

-Jah,merre is van a Wc?-kezdte zavartan.

-Befelé...-mondtam.

Az ajtó csukódott.

-Na akkor ez mit is jelent?-kérdezte Castiel.

-Azt hogy megint az engedélyem nélkül csókoltál meg.-nevettem.

-Szörnyű lány vagy.-nevetett.

-Hát,ilyen a természetem.-mosolyogtam

Az este további részét Vörössel töltöttem. Otthon fáradtan dőltem bele az ágyba.

12.feljegyzés:Nyomozzunk!...... Nathaniel után?

-...-nem tudtam kiejteni a nevét...
-Do-mi-nik.-szótagolta el nekem.
-Mi-mi a frászt keresel itt?-jött ki az első mondat a számon.
-Ide járok már vagy két éve.-tekerte a fejét. Hogy lehet hogx Dominik is ide jár 9.óta és még egyszer sem láttam.-Úgy látszik az Elnök nem ismeri meg az általános iskolás legjobb barátját.-szomorkodott el.
-Idióta...ne hidd hogy olyan sokat változtál.-tettem csípőre a kezem.
-Te viszont sokat.-mért végig barna szemeivel.
-El járt felettem az idő.-tettem fel a kezemet.
-Igen...ráncod is van.-mutatott a homlokomra.
-Ne hidd... Annyira őreg nem vagyok.-toltam ki a nyelvem.
-Amúgy mi volt ez a hatalmas lány sereg?-kérdezte komolyan. Mély levegőt vettem,majd elmondtam neki az elejétől a végéig.-Most csak viccelsz? Erikkel egész idő alatt együtt laktatok és...
-Ugyan ezt mondtam én is.-vágtam közbe.
-Mibe keveredtél te lány.-fogta meg a homlokát.-Ó el is felejtettem mondani. Az igazgató nő hívatja az Elnököt.-vakarta az állát.
-Miért nem ezzel kezdted?-mondtam,majd felsiettem az irodába. A folyosó minden egyes kis zugába belestem,nincs e ott valaki. Hála megúsztam...
-Hívatott?-nyitottam be az igazgatóiba.
-Ó,Summer ülj csak le.-mutatott egy székre. Helyet foglaltam.-Nos arról szerettem volna önnel beszélni,hogy a hétvégén lesz a Halloween-i bál. Megkérhetem önt hogy készítse fel az udvart és a torna termet,pár diákkal?
-Ez természetes igazgató nő. Még ma megkezdjük.-álltam fel.
-Köszönöm Summer.-esett le egy súly az arcáról. Kimentem a teremből,majd a folyosón megragadtam Dominik-ot.
-Segítesz nekem?-néztem fel a magas srácra.
-Persze.-mosolygott. Bejártuk az egész sulit,összes osztályt segítségért. Legtöbb helyen a lányok jöttek segíteni,de volt pár rendes fiú is,mint Nath... Legalább kicsit ki faggadhattam.. A mi termünkből Castiel,Erik,Rosa és Alexy jöttek segíteni. A három fiút Dominikra bíztam,míg Rosa-val tisztáztam azt a kis randit. Persze azonnal benne volt hogy Nathaniel kikérdezzük. Felosztottuk a csapatokat úgy hogy mi Nath-al legyünk. Elkezdtük díszíteni az udvart majd időközben oda mentem a szőke fiúhoz.
-Szia Nath.-köszöntem kedvesen.
-Szia...
-Figyelj,tudsz valamit egy diákról aki barna hajú és tetoválása van? Pillangós azt hiszem..-kezdtem finoman.
-Pillangó,pillangó...-gondolkodott el.-Á Debóráról beszélsz? Mi van vele?
-Hát tudod... Neked lett volna egy randid Szavannaval...-kezdtem..
-Mikor?-nézett rám.
-Tegnap,és látott téged és azt a csajt..
-Ó a fenébe elfelejtettem....-csapott a homlokára...
-És mi van azzal a lánnyal..?-érdeklődtem.
-Ja,azt akarta mondjam el hol gyakorol Castiel bandája,hogy oda mehessen..
-Banda?-ragatt meg bennem ez a szó.
-Igen.-mosolygott..-De most megkeresem Szavanna-t és bocsánatot kérek tőle... -mondta majd elsietett.. Hát reménykedtem benne többet megtudok erről a lányról.... Oda sétáltam Rosahoz....
-Mizu csajszi?
-Hát,Nath elfelejtette,de semmit nem tudok még mindig arról a lányról..-tettem csípőre a kezem.
-Miért nem nézed meg az adatlapját?Azt hiszem neked van hozzá férésed..-gondolkodott el.
-Rosa ez remek ötlet!Köszi.-elmentem a tanáriba,majd beléptem az egyik felhasználóval...
-Ez így nem fog menni...-fújtam ki a levegőt.-Még a rendes nevét se tudom...-hunytam le a szemem..
-Segítsek?
-Á,Castiel...-néztem a vöröst unottan.
-Szia.-mosolygott...
-Ismered Debórát?-tértem a lényegre.
-Azt a vinnyogó libát..?-kezdte.-A hideg kiráz tőle...
-Mi a teljes neve?-kérdeztem.
-Debóra Other...
-Kösz.-biccentettem a fiúra. Beírtam a keresőbe...-Nincs találat?-néztem a képernyőt.
-Mi az hogy nincs?-lépett mögém.-Ide jár nem?-kérdezte.
-Ha minden igaz és Nath állítása szerint,ide... Bár soha nem láttam...-gondolkodtam el... -Melyik osztályba jár?-Pattantam fel a székből.

-A 10/d-be.-mondta.
-Akkor indulás... Épp szünet van szóval ott kell lennie. -mondtam. A terem előtt nem volt senki. Benyitottam a terembe ahol egy fiú ült.
-Szia.-köszöntem.
-Mit szeretnél Elnök?-kérdezte.
-Nos.. Debóra ide jár?-kérdeztem...
-Nincs ilyen osztály társunk.-mondta nyugodtan.
-Mi ez a lány egy szellem?-akadt ki Castiel.
-Lehet...-válaszolta a srác nyugodtan.
-Az évkönyvetek hol van?-kérdeztem.
-Ott-mutatott a tanárira. Oda sétáltam,majd kinyitottam. A képen szerepelt,de a neve nem volt sehol...
-Ez hogy lehet..?-néztem a képet...
-Melyik a padja?-kérdezte Castiel.
-Mondtam,nem ide jár.-ismételte magát a fiú..
-Nem jutunk így egyről a kettőre....-csuktam be a könyvet... Otthagytam Castielt,majd elmentem beszélni Nath-al.
-Nath,Debóra hova jár?-tértem a tárgyra.
-Ki az a Debóra?-kérdezte.
-Nath,ne szórakozz velem...-kezdtem ideges lenni.-Nincs adatlapja a gépben,nincs a névsorban,de az osztály képen szerepel...Hol van?-kérdeztem. Nath nem is ügyelve rám tovább olvasott... Kimentem,majd magam mögött becsaptam az ajtót. A folyosón valakibe beleütköztem,majd a földön landoltam.
-áu...
-Figyelj hova lépsz Ribanc.-mondta a csaj flegmán,majd tovább topogott.
-Mily udvariasság..-gúnyolódtam magamban.-De idegesítő,hogy nem tudok semmit erről a lányról... De kiről is volt szó?-gondolkodtam el...-Elfelejtettem... Elfelejtettem a nevét... Azt hogyan? Az előbb még tudtam.... Milyen őrület...-fakadtam ki.-Jó mindegy.... Majd rájövök.-kimentem segíteni a többieknek a megszervezésbe és nem mondom gyorsan végeztünk. A terem kész volt...
-Jó munka volt srácok!-mondtam a többieknek.-Kész is vagyunk a teremmel!-mondtam. A "tömegben" állt egy igen furcsa lány. -Te ki vagy?-mutattam a lányra.
-Én?-kérdezte.-Castiel barátnője.-mosolygott sunyin..
-Értem.-húztam fel a szemöldököm... Felmentem az igazgatóiba jelenteni hogy kész vagyunk. A folyosón volt Rosa.
-Szia.-mosolyogtam.
-Juj,Juj, Summer bízd rám kérlek a jelmezedet!!!-ugrált.
-Rendben.-mosolyogtam.-De ne valami állat legyen fülekkel!-jelentettem ki.
-Ugyan,ugyan.-kuncogott. -Képzeld a fiúk fognak játszani a bálon.
-Fiúk?
-Castielék.
-Ja...-forgattam meg a szemem...
-Á de morci valaki!
-Nem csak...-vakartam a tarkóm-Volt egy lány,akit nem láttam hogy segített volna,de még is ott volt és amikor megkérdeztem ki ő,azt felelte Castiel barátnője... És a többiek úgy viselkedtek,mintha ott se lett volna..
-Ú,egy szellem...
-Idióta... Hogy lenne szellem?
-Nem találod kicsit se furának? Bár nem kell,minden évben ez van..
-Mi?
-Halloween kor megjelenik egy diák egy képen de senki nem tudja ki az és ha rá kérdeznek egy mindig azt feleli hogy egy fiú barátnője. Ez mondhatni egy Halloween-i átok.. Bár senki nem szokott meghalni meg ilyesmi,csak nem emlékszel semmire..-nevetett. Hehe kösz Rosa,most megnyugtattál...

-Átok,varázslat... Mind hülyeség...-tekertem a fejemet...

Haza indultam. Otthon még a keresőbe is beírtam a lány nevét,de semmi... Hogy lehet ez..? Á,mindegy ez ugyan olyan,mintha egy darab tűt keresnék száz széna kazalban. 100-ból 1% az esélye hogy megtalálnám... Igyekeztem elfelejteni,ezt az egész őrültséget... Lementem a nappaliba,majd kerestem valami emberileg normális adást... Halloween,horror filmek.. Legyen. Este felmentem a szobámba,majd lefeküdtem

*Másnap!*

Reggel a fáradt szemeimet,Egy ajtó csapkodása nyitotta ki.

-MI a frászt akarsz Erik?-kiabáltam ki.

-'Reggelt,elfogsz késni!.-mondta. Ránéztem az órára. Nyolc óra öt perc múlva. Óú,basszus hogy bírtam így elaludni? Jó mindegy ez most mellékes,gyorsan,gyorsan..

-És te mi a frászért nem vagy iskolában?-kérdeztem a nagy sietség közben Eriket.

-Nem azt mondtad nem beszélsz velem?-kérdezte.

-Fárasztasz.-néztem az ajtómra. Amikor felöltöztem,nem az ajtón mentem.-Siess a suliba!-mondtam,majd légi úton távoztam. A lábaim egymás után léptek. Próbáltam nem elesni a nagy lótás-futásban. A teremben nem volt még tanár,gy nyugodt szívvel ültem a helyemre. A padomon,volt valami kis levél... Ha megint valamelyik srác az,egy szerelmi vallomással,komolyan mondom kitekerem a nyakukat.

"Harmadik szünetben gyere el a könyvtárba.

Dominik."

-Ki az a Dominik?-hallottam meg a vöröst.

Összegyűrtem a papírt.-Semmi közöd Vörös.

-Már megint rossz passzban vagy?-kérdezte.

-Nem szálnál le rólam? Nem hinném,hogy te leszel az első akivel lelkizni fogok.-dőltem a padra.

-De makacs valaki.-nézett rám a sunyi mosolyával.

-Nos,így jártál.-rántottam vállat.

Az első óránk matek volt..

-Nos gyerekek,itt van a dolgozat.-mondta a matek tanár,mire mindenki elkezdett panaszkodni. Senki nem számított rá...

-Na de tanár úr..-hallott meg mindenki egy lány hangját. Vörös haja és Zöld szeme volt. Nem volt oly hosszú haja épp hogy a vállát súrolta. Egy farmer,póló és egy bőr jackie  kombo volt rajta.

-Nem is tudtuk... Ugye nem akar velünk így dolgozatot íratni?-kérdezte a lány szúrós szemekkel.  A levegő is megállt a teremben. A tanár nem tudta mit reagáljon...

-Ugyan-ugyan kisasszony.-kezdte kínosan.-Hogy gondolhat ilyet? Hát persze hogy nem iratok úgy,hogy nem szóltam.-A lány biccentett,majd vissza ült.-Nos,akkor vegyük a következő leckét..-kezdte a tanár. 

-Újabb Halloween-i csoda?-kérdeztem suttogva.

-Lehet.-válaszolta Castiel...

Nem tűnődtem tovább azon a személyen,inkább vártam a harmadik szünetet hogy mit is szeretne nekem mondani Dominik. A várva várt szünet elérkezett,majd amint kimehettünk a terembe azonnal könyvtár felé vettem az irányt.

-Summer.-hallottam meg Domi hangját.

-Mi az Domi?-kérdeztem a fiút.

-Az.-mutatott a nyakláncomra.

-MI van vele?-kérdeztem.

-Az új lány...-kezdte.-A vörös hajúnak is ugyan ilyenje van.-mondta nyugodtan.

-És tudod mit jelent?-hajoltam a sráchoz.

-Persze,hercegnő.-vigyorgott.

-Ki ne mond még egyszer. A hideg végig fut a hátamon.-borzongtam meg.-De ezt honnan tudod?-érdeklődtem.

-Tippeltem.-kacagott.

-Nos igen,ez vagy te Domi.-legyintettem.

-Valld be,szeretsz engem.-kacagott.

-Szeretlek te ütődött.-forgattam a szemem.-Csak ne legyek veled sokáig mert átragad a hülyeség.-borzoltam meg a haját.

-Ha,ha,ha.-mondta unottan.

-De ha ennyi,én vissza is mennék.-mosolyogtam.

-Szia.-tolta ki a nyelvét.

-Tudod,nálam mindig van olló.-néztem rá.

-Ja igen,azért ilyen rövid és barna a hajad.-fogta meg az egyik tincsemet.

-Annak az ollóhoz semmi köze.-nevettem.-Na de Szia.-indultam el.

-Szia.-integetett.

A folyosón ha nem 10x-szer de beleütköztem Castielbe vagy Erik-be és egy csapat lányba. Persze jön a Halloween-i bál,ami igazából csak egy jelmezes hülyeség,és a lányok meg vannak bolondulva. 

-Ca-castiel eljönnél velem a bálba?-hallottam meg az egyik lányt.

-Nem bocsi,már megvan kivel megyek.-mondta.

-Ez is fura,Castiel már elígérte magát?-nevettem kicsit hangosan.

-Ne röhögj Deszka.-mondta

-Nem is röhögök Cassy cica.-mosolyogtam rá.-Csak nevetek.-majd tovább mentem. De rég használtam rá ezt a nevet.

-Cassy cica?komoly?-ért be mellém Rosa.

-Figyelj,Amber adta neki a nevet.-raktam fel a kezem.-Nem én.-kacagtam.-Apropó kész van a jelmezem?-kíváncsiskodtam.

-Kész-kész.-mosolygott.

-Megnézhetem?-néztem rá boci szemmel.

-Nem.-hervasztotta le a vigyorom.-Csak is holnap,a bál előtt átviszem neked.-mosolygott.

-Egy igazi ördög vagy.-néztem a fehér hajú lányra.

-Summer Holiday.-hallottam meg egy hangot.

-Igen?-fordultam hátra.

-Beszélnünk kell.-mondta komolyan az illető.

11.feljegyzés:Testvéri szeretet,vagy több?

-Ugye ezt nem mondtad komolyan te ütődött?-kiáltottam ki a becsukott ajtómon.
-Te mondtad nem vagyok a testvéred!-kiabált vissza.
-Az biztos,de egész eddigi életemben veled laktam egy fedél alatt,és amint megtudom az igazságot és dühös vagyok rád szerelmet vallasz?-akadtam ki.-Normális vagy?-kérdeztem.
-Tehetek róla?-fújta ki a levegőt,majd kiakarta nyitni az ajtót.
-Be ne gyere!-tartottam ellent.
-Summer...-kezdte.
-Hagyj inkább...-mondtam,majd kulcsra becsuktam az ajtóm. Az ablakot találtam a lehető legjobb menekülési pontnak,így kiugrottam rajta. Hála nem olyan magas a ház,így könnyen földet értem.
Az utcán mindenki engem nézett hogy milyen menekülési útvonalat választottam. Elfutottam a háztól a játszó térre. Üres volt,mint Castiel feje matekon...
*Vissza emlékezés*
-Summer szeretlek téged...nem mint testvérként...
*Vissza emlékezés vége*
Ez a mondat hagyta el Erik száját... Hogy bírja ilyen nyugodtan kimondani,miközben eddigi életünk részét eggyütt töltöttük? A gondolataim ezer fele jártak míg el nem vesztettem a fonalat. A gondolkodásomból egy ismerős hang ébresztett ki.
-Hé Summer.-mondta az illető,fejemet a hang irányába fordítottam.-Te sírtál?-nézett rám furán.
-Nem.-töröltem le a szememet. Pár csepp úgy tűnik elhagyta a szememet.
-Mi történt?-kérdezte az üres fejű.
-Neked ahhoz semmi közöd Castiel.-fordítottam el a fejemet.
-Summer......-kezdte.
-Nincs fény,árnyék nélkül..-néztem az égre.
-Hogy érted?
-Úgy hogy a cselekményednek következménye van!-kiáltottam rá,majd sarkon fordulva ott hagytam. A házunk előtt elkezdtem tétovázni hol is menjek be... Mivel becsuktam az ajtóm,így nem mehetek be a bejárati ajtón... Akkor fát mászok.. Felkapaszkodtam a fára,majd egy lendülettel átértem a szobámba. Az ajtót úgy hagytam,majd az ágyamra lefeküdve agyaltam.. Ha én agyalok akkor nézek ki a fejemből vagy is három órán át csak bambultam,de nem jutottam egyről a kettőre... Erik szeret... Nagyszerű,de én csak a bátyámként tekintettem rá.  Castiel megcsókolt... Ő nem érdekel....
-Bár mind a ketten eltünnétek!-sóhajtottam,majd bebújtam az ágyba és aludtam. Reggel az ébresztőmre riadtam fel,majd gyorsan lezuhanyoztam és felvettem valamit,majd elindultam a suliba. A folyosón találkoztam Szav-al.
-Szia,Summer,kéne a segítséged..-pirult el.
-Szia miben?-mosolyogtam.
-Hát...tudod Nathaniel elhívott randira...-nézte a földet.
-De jó.-mosolyogtam őszintén.
-De nincs mit felvennem...
-Akkor gyere csak...-fogtam meg a kezét majd berángattam a terembe. Oda sétáltunk Alexyhez majd elmondtam neki.
-Ó ez szuper!Gyerünk irány a pláza! Ruha kell egy randira!!-kiáltotta el magát,majd kitolt minket a teremből. Nagyon érdekel hogy ki mit gondol,ki megy randira... Alexy-vel megjártuk az egész plázát... Először is ruha kellett. Szav szőke hajú és kék szemű,így Alexy elkönyvelte hogy kék ruha kell. Mivel Szav-nak nagyon tetszett az állítása szerint Nath,így valami cuki kellet,mivel mind tudjuk hogy Nath kiscica bolond így mi lehet aranyosabb egy kiscicánál? Hát persze hogy,Szav,de ez most mellékes. A ruhátmegvettük jöhetett a cipő. Alexy ezt rám bízta hogy találjak valami magassarkút,bár mondtam hogy nem éttermes randi,de rám erőszakolta. Szavannaval titokban megvettünk egy normális cipőt ... A vásárlás elvégzése után,beültünk egy kávézóba.
-Úristen,Alexy leszakad a lábam és az egész plázát körbe jártuk!-nyafogott Szav.
-aaj,ne nyafogj már! Én még csak most lendülök bele!-kacsintott ránk.
-De már nincs üzlet!-örült Szav.
-De szemben van egy kis bolt.-mondta.
-Jól van Alexy,elég lesz!-mondtam.-Én is fáradt vagyok,megvettük a ruhát,Szav-nak pedig pár óra múlva randija van szóval menjünk haza.-ajánlottam fel.
-Benne vagyok!-értett velem egyett Szav.
-Ch...lányok.-forgatta a szemét Alexy,majd nevettünk. Útjaink szét széledtek az utcán,Szav magával rángatott hogy segítsek neki elkészülni. Míg ő lefürdött és megmosta a haját,addig én a szobáját vizsgáltam. Tele volt fénykeppel,emlékkel... Valahogy ezek nekem kimatadtak....
-Itt vagyok.-pattant a székbe.-Kiegyeneséted a hajam?-nézett rám boci szemekkel.
-Szerinted miért vagyok itt?-fogtam meg a vasalót.-De kérek óra bért.-nevettem.
-Jó,megkapod.-legyintett. Elkészültem a hajával,majd felvette a ruháját,én pedig távoztam. Otthon minden csendes volt... Túl csendes..
-Miért van rossz előérzetem?-vettem mély levegőt. A konyhában megtaláltam a nagyit.
-Szia aranyom.-mosolygott rám.
-Szia nagyi.-ültem le.
-Az a baj ugye?-kérdezte komolyan.
-Az a mi?-érdeklődtem.
-Amit Erik mondott.
-Azt hagyjuk. Majd elfelejti...
-Nem fogja...-mondta nyugodtan.
-Honnan veszed?-kaptam fel a fejem.
-Ajj,drágám te tényleg vak vagy a szerelemben... Erik már gyerek korotok óta szerelmes volt beléd... Nem azért foglalkozott veled annyit mert barát voltál számára.-mosolygott.
-Nem tudok már semmit se mondani.-dőltem az asztalra.-Először Castiel utána Erik...
-Ne tán az a kisfiatal ember is szerelmet vallott?-kuncogott a nagyi.
-Nem,ő megcsókolt...-javítottam ki a nagyimat.
-Ó.-kuncogott.
-Ne nevess!-kaptam fel a fejem.-Teljesen össze vagyok zavarodva.-fogtam meg a fejemet...
-Ne aggódj kicsikém..-fogta meg a vállam. A beszélgetés jól esett,így kicsit nyugodtabban tudtam elaludni. Reggel a suliban a szemeim azonnal Szavannat kereste.
-Summer!-hallottam meg egy hangot mögöttem. Megfordultam a tengelyem körül,majd arra lettem figyelmes Szav a nyakamban sír.
-Hé mi történt?-kérdeztem a szőke lányt.
-Nem jött el..-mondta szomorúan.-Vagy is eljött,de mással... Láttam őket,kézen fogva mentek...-mondta.
-Hogy nézett ki a lány?-érdeklődtem.
-Barna haja,kék szeme és valami pillangós tetoválása volt. Soha életemben nem láttam őt..-mondta. Nem ismerős... Pedig biztos vagyok benne jár ide egy ilyen diák,de soha nem hallottam róla...
-Jól van,ne aggódj,majd utána nézek mi is ez az egész-vigasztaltam a lányt.
-Summer neked tényleg nagy szíved van.-mosolygott. Elpirultam majd bementunk a terembe. Vagy is beakartunk menni,de két behemót az utamat állta.
-Summer...-kezdték.
-Ne,ne,ne és ne!-kiabáltam a két fiúra.-Fárasztotok és nem akarom a kifogásokat hallgatni,jó?-mondtam.-Te megcsókoltál nem érdekelsz.-mutattam a vörösre.-Veled meg nem beszélek!-mutattam Erikre,majd utat törtem a két fiú közt. Szünetekben az iskola legtöbb lány diákja oda jött hozzám,hogy milyen kapcsolatom van Castiel-lel vagy Erik-el... Mindenkinek mondtam,hogy nem érdekelnek,de folytatták a faggatózást,míg el nem futattam. A lányok üldözőbe vettek,majd valaki megragadta a derekam és berántott egy terembe. Az illető arcát nem láttam..
-Megusztad.-mondta viccelődve.
-Igen,hála neked.Kösz.-mondtam a srácnak.-De ki is vagy?-hajoltam előre. Az illető előbukkant a sötétségből,majd arcára fény költözött.-Te......-akadt el a hangom.

Díj *-*

Üdvözlök mindenkit,én Ashly vagyok és wáó! Nagyon-nagyon köszönöm Zsófia Laramics a My life is intricate blog írójától a díjat!!

A Díj neve : Liebster Blog Award

Szabályok:
1.Tedd ki a képet!
2.Írd le kitől kaptad!
3.Írj Magadról 10 dolgot!
4.Válaszolj 10 kérdésre!
5.Tegyél fel 10 kérdést!

1.Itt a kép:

2.Kitől is kaptam..
Mint már említettem Zsófia Laramics köszönöm a díjat és IDE! kattintva megnézhetitek a fantasztikus blogját!

3.10 Dolog rólam!
1.Szőke hajam és kék szemem van.
2.December 14.-én születtem.
3.Szeretek olvasni.
4.3 kutyám van.
5.Nyáron fent vagyok már fél 7-kor.
6.Nem szeretek Tv-zni.
7.Kedvenc színeim a Kék,és a Lila
8.Szeretem a zenét,rengeteget hallgatók.
9.Imádom az Anime-t.
10.Legjobb barátnőm  Zsófia Laramics!

4.Válaszok Zsófia Laramics kérdéseire:
1,Miért kezdtél el blogolni?
V:Eleve élveztem mindig is ha írtam,csak azokat nem mutattam meg sehol se. Voltak történeteim,amiket megakartam osztani másokkal így kerültem ide. Először ide is csak a magam elfoglaltságára kezdtem el írni,mert még is könnyebb itt mint egy füzetbe... És észre vettem hogy a blogomnak egyre több látogatója lett,így ez a kis szórakozás mára már az életem része lett..

2,Körülbelül hány blogot olvasol?
V: Ha jól számoltam 5-6-ot... De nem biztos.

3,Hogy szoktál kikapcsolni?
V:A gép előtt igazság szerint. Amikor elkezdem nézni a 
videókat..,szóval megszűnik minden körülöttem...

4,Tél vagy Nyár?
V:Inkább tél,mert az elől lehet menekülni,de ez a meleg elől hova?

5,Milyen filmeket szeretsz?
V:Sok félét...Filmeket nem is igazán nézek inkább sorozatokat...

6,Hány éves vagy?
V:December 14-én töltöm be a 13-at.

7,Szoktál sportolni?
V:Akkor szoktam inkább amikor energiám és kedvem is van hozzá.

8,Szereted a sült krumplit? :3
V:Igen szeretem.

9,Kutya vagy Macska?
V:Egyik,se inkább a Ló

10,Édesszájú vagy?
V:Nem,már nem eszek édességet..

5.Kérdéseim.
1.MIért szeretsz írni?
2.Honnan vannak az ötleteid?
3.Milyen jellegű blogokat olvasol?
4.Milyen hangulattal állsz neki írni a blogodat?
5.Tél vagy Nyár?
6.Mi a kedvenc zenéd?
7.Mi a kedvenc sorozatod?
8.Milyen színű a hajad?
9.Szeretsz olvasni?
10.Ha szereted az Anime-t akkor melyik a kedvenced?

A Jelöltöm pedig Floowerr Channel az Amy szürke napjai írója. IDE kattintva megnézhetitek a blogját!