Sziasztok,hoztam egy kis infót,mert olyan régen volt már c: Nos.. kicsit szüneteltetem ezt a blogot vagy épp befejezem,még nem tudom. Unom a CSJ-t pedig ez az első ilyen fanfactions blog :"D
De addig is van fantáziám c:
Itt van a másik blogom a Telihold IDE!!!!!!! kattintva megtudjátok nézni c: Remélem tetszik c:
2015. augusztus 31., hétfő
2015. augusztus 15., szombat
21.feljegyzés:Az álmok néha valóra vállnak...
A hétvége elröppent,a suli viszont
kezdődött.. Hétfő,de utálom. Gyorsan felöltöztem,majd
elindultam a suliba. Az osztályból mindenki bent volt már.
-Sziasztok.-léptem be az ajtón,majd
valaki karon ragadott és kihúzott.-Hé Michael,elengedsz?-kérdeztem
a fiútól.
-Summer segítened kell.-nézett rám
kutyaszemekkel. Felvont szemöldökkel néztem a fiúra.
-Mondjad....-forgattam kicsit a
szememen
-A nővéred...-kezdte zavartan
-Óóóó.-vettem a lapot az elején és
nagy mosolyra engedtem a szám.-Szerelmes vagy.-mosolyogtam.
-Csönd be légy!- vetette oda
zavartan.
-Nos igen mit szeretnél?
-Hát... mivel mást nem tudok a zenén
kívül.....
-Akkor ez egyértelmű.- jelentettem
ki.-Dalolni fogsz.-kuncogtam.
-De-de nem tudok dalt írni!.-mondta
zavartan.
-Akkor majd én és a két fiú
segít.-mutattam befele a terembe Cas-ra és Lys-re.
-És hogy?.érdeklődött.
-Kicsit értek a dalokhoz.Castiel
gitározik és Lys is. Lili is tud segíteni. Nath pedig
dobol.-szedtem össze.
-Egész zenekart tartotok az
osztályotokban.-nevetett
-Igen.-nevettem.-meg egy tipi-topi
pláza cicát. Na idehívom a két zöldfülűt.-majd beindultam a
terembe. A két fiút karon ragadtam,majd kivonszoltam őket a
teremből.
-El rablósat játszunk?-nézett rám
Cas
-Ühüm.bólintottam. Elmagyaráztam a
fiúknak a nagy énekes tervet.
-Deszka,ugye nem gondolod hogy
megcsinálom?-húzta fel a szemöldökét. Először nem tudtam hogy
kutya szemekkel vagy esetleg szúrós szemekkel nézzek a vörösre...
-Aj,Cas ne légy már ilyen.-szólalt
meg Lys,majd vállba ütötte.
-Akkor benne vagytok.-jelentettem ki.
-Kérdezed?-szólalt meg Michael.
-Én nem kérdezek.-emeltem a mutató
ujjam.-Én mondok.-kuncogtam
-Az oké,a zenekar megvan... És ki fog
dalt írni?-kérdezte Cas. - A cica?
-Egy nem vagyok cica.-jelentettem
ki.-És igen én fogok.-húztam szélesre a szám.
-És mikor lesz a kis koncert?-kérdezte
Lys
-Ott van a Strand. Tökéletes lesz,az
utolsó napon mondjuk.-mosolyogtam.
-Oké. És mikor írod meg a
dalt?-kérdezte Mich
-Adj...mondjuk egy napot. Nem akarok
hosszút... Vagy hosszú lesz,még nem tudom....-gondolkodtam
-Deszka tudsz írni vagy nem?
-Tudok.
Bementünk az órára,majd Lilivel is
lebeszéltem ezt az egészet.
-Hé Sonja!-kiabáltam a vörös hajú
lánynak
-Igen?-kérdezte
-Neked tetszik Michael?-kérdeztem
ártatlanul mintha nem tudnám mi van,de a homlokára van írva egy „
I LOVE YOU MICHAEL” felirat.
-Hát...-kezdte zavartan.
-Jó mindegy.-mondtam,mert biztos
voltam egy harapó fogóval se szedek ki belőle semmit.
-Én most megyek.-mondta.-de nem mondod
el ugye?
-Lakat számon.-mosolyogtam olyan
szélesen ahogy tudtam. Gyorsan haza indultam,hogy elkezdjem a
dalt,de nincs ihletem... Hogy álljak neki egy szerelmi vallomásos
dalnak,ha fogalmam nincs hogyan kellene írni...
Az istenit...
Írni akarok de nem tudok.. Wááá. Az
ajtón kopogtak.
-Summer,jöhetek?-kérdezte egy ismerős
hang
-Gyere csak.-mosolyogtam. Mikor
megláttam Sonja arcát,elhűlt rólam is a jókedv.-Mi,mi a
baj?-kérdezte
-Nekem... el kell mennem...-mondta
szomorúan.
-De a nyaralásra maradsz
ugye?-kérdeztem aggódva.
-Igen,utána megyek el...
-De,hova?
-Haza kell mennem...-nem kérdezhettem
többet...kiment... Elmegy? Komoly? Nem hiszem el...
-Idő telt el...De soha nem adom
fel..-ez egész jó lesz... nézzük tovább...-Nem fogom
hagyni...hogy itt hagyjál...-nyáá hát ez nyaktekerős
lesz...-Fájdalmas volt nélküled,de ez már csak halvány
napfény...Félek egy gyönyörű álom vagy, s ha kinyitom szemem
eltűnsz... Nem játék,sem élet... csillogó álom.... Szemeid
tükrében látom,kérdéseidet... Miért?
Éreztem ahogy az ujjaim elgyengülnek,a
szemeim lecsukódnak.. Egy nagy koppanást éreztem... elaludtam..
Mikor vissza jött hogy nyissuk ki a szemünket....
-Hol a francba vagyok?-néztem körbe.
Egy zöld erdőben álltam..Egy(mondhatni) vadász ruha volt rajtam..
nyíl tartó a hátamon és az íj a kezemben.
-Summer!-kiáltott valaki. A hang
irányába fordítottam a fejemet. Egy lány volt. Hosszú fehér
felkötött haja volt. Homlokán egy tiara díszelgett. Fülei
hosszúak voltak.. és hegyesek.. mi ez a lány? Egy Elf?
-Végre Summer.-ölelt magához a
lány.-Úgy aggódtam érted.
-Rosalia?-kérdeztem halkan.
-Mi az?-kérdezett vissza. Oké,azt
letudtuk hogy Ő Rosa. Gyönyörű fehér ruhája volt,amin arany
virág övként fonódott a derekára és egy a karjára.
-Semmi...-mondtam.
-Megölted?-kérdezte
-Még is mit?-húztam fel a
szemöldököm.
-A sárkányt! Szerinted honnan
jössz?-kérdezte. Szóval egy sárkányt öltem meg..? Egyre jobb.
-Gyere menjünk vissza a
faluba,édesanyád már aggódik miattad.-majd karon ragadva
elhúzott. Ha vak lennék,még akkor sem hinném el.. Szalma
háztetők.. Hol vagyok? A középkorban? Egy aranyos,még is
rendezett kunyhóba léptünk be.
-Sofia,megjöttünk!.-kiáltott Rosa.
Letettem az eszközeimet,majd vártam.
-Végre, Summer.- ölelt át a Sofia
névre hallgató nő. Mielőtt furálták volna
visszaöleltem.-Kincsem öltözz át.Még se lehetsz ebben a ruhába!
Tudom szereted, de még is hölgy vagy.-mondta. Rosa felkísért a
szobámba.
-Vedd fel ezt.-nyújtott át egy kék
ruhát.
-Rendben.-mondtam,majd átöltöztem.
-Gyere felkötöm a hajad.
-Ő,oké...-olyan fura hogy hosszú a
hajam....
-Ma lesz egy kis mulatság.-mondta.
-Az jó.-mosolyogtam.
Kimentünk a házból. Már a Nap
lefele járt,mikor az utcán meghallottam egy dalt.. Nagyon fülbe
mászó volt.. Elindultam a zene irányába,majd egy fiút láttam
meg aki egy hordón ült... CASTIEL? Komolyan ez a fiú már álmomban
is követ... A dalt egy csörgés zavarta meg. Felriadtam,majd mikor
feleszméltem a fejem az asztalon pihent.
Az órára pillantottam..
Fél nyolc... ideje felkelnem..
-Aj ne már!-néztem a
papírra.-elmosódott amit írtam....jó majd újra írom....
valahogy. Elmentem felöltözni,majd a tükörben megláttam az
arcomon a szöveget.
-Jól van ám!.durcásodtam be,majd
elkezdtem dörzsölni az arcom.. A toll lassan,de biztosan lejött.
A suli fele vettem az irányt,majd Rosa
olyan sebességgel futott felém,majd ölelt át szorosan,hogy majd
nem megfulladtam..
-Szia Rosa.-vettem mély levegőt,mikor
elengedett.
-Szia.-mosolygott.-Hogy állsz a
dallal?-kérdezte
-Se hogy.-valottam be.-Tegnap
elkezdtem,de elaludtam felette,és az arcomon volt...
Komolyan,az álmok valóra vállnak..
Csak ne hogy Castiel gitározzon....
Az órák hamar elmentek. AZ egyik
szünetben kimentem az udvarra,majd mit látok? A padon ülve Castiel
gitározik....
Ott álltam és hallgattam a dalt...
-Veled meg mi történt Deszka?-jött a
kérdés Castieltől.
-Miért?-jöttem zavarba.
-Csak nem vissza nyalt a
fagyi?-mosolygott.
-Ezt hogy érted?-ültem le mellé.
-Vörös az arcod.-nyomta meg ahol
reggel dörzsöltem.
-Még mindig?-kérdeztem.
-Mit csináltál?
-A dalt kezdtem el írni,de elaludtam
felette és elkenődött az írás,és az arcomon volt... És
valahogy le kellett szednem.-mosolyogtam.
-Komolyan rosszabb vagy mint
Amber.-nevetett
-Hé! Én nem nyavalygok,ha letörik a
körmöm.-vágtam vissza.
-Te akkor se nyavalyogtál mikor
eltörted a lábad.-kócolta össze a hajam.
-Nem volt miért..-mondtam majd előre
néztem.-Oda nézz.
-hm?-kérdezte. Lys és Rosa elég
vörös fejjel beszélgettek.
-Szerinted mennyire jönnek még
zavarba ha oda szólok?-nevettem.
-Próbáljuk ki.-húzta ravaszra a
száját. Hevesen bólintottam,a kezeimet tölcsér alakban helyeztem
a számhoz,majd kiabáltam.
-Hé ti ott! Turbékoló galambok!-Lys
és Rosa olyan gyorsan ugrottak szét,mintha villám csapott volna
közéjük.
-Summer Holiday!-szólt rám mérgesen
Rosa.
-Igen?-kérdeztem ártatlan nézéssel.
-Ha még egyszer..-kezdte mérgesen.
-Én?-nevettem.
-5 másodperced van,hogy
elmenekülj.-mondta
-5
-Szerintem mennem kell.-néztem Cas-ra.
-4
-Hajrá Deszka.-mondta
-3
-Jól van nyugi Rosa.futok
már.-nevettem majd elkezdtem rohanni.
-2
-Elérsz végre egyik?-hallottam meg
Cast. Hangosan felnevettem,majd Rosalia-t vettem észre mögöttem.
Az egyik sarkon letudtam rázni,majd utána könnyen
hazajutottam.....
2015. augusztus 7., péntek
20.feljegyzés:A Japán Fesztivál és Vasember
Szerbusztok lányok! Megjött a 20.feljegyzés wá *-* Próbáltam hosszúra írni a részt.. És ha már ennyire említettük Vasembert,ki is pattant a fejemből az ötlet :D
Reggel riadtam pattantam fel az
ágyamból. A telefonom csengett,még hozzá nagyon hangosan.
Rémülten kezdtem el keresni a készüléket,majd felvettem,közben
ránéztem az órára... hét óra..
-Halló?-szóltam bele fáradtan.
-Szép jó reggelt Sum.-hallottam meg
egy ismerős hangot.
-Castiel?-kérdeztem fáradtan.
-Igen Deszka,eltaláltad.-mondta
gúnyosan.
-Mit akarsz te tőlem szombat hét
órakor?- kérdeztem rekedt hangon ,közben a szememet csukva
hagytam.
-Hát,az ébresztést Rosa kezdte el,és
megmondta kit hívjak fel.-nevetett fel.-Öltözz,mert..-hallgatott
el,gondolom az órájára pillantott.-..körül belül 10-15 perc
múlva ott vagyunk.
-Mi?-kaptam észbe.-De várj
hé.-kezdtem el dadogni.
-Szia Deszka.-tette le a telefont.
Rémülten elkezdtem öltözni,szó szerint kapkodtam.. Szombat... mi
van ma...? az agyam kattogott miközben a fürdő felé vettem az
irányt... Fesztivál.. Ja igen... ma van.. Több dolog megy ki a
fejemből,mint be... Elővettem a ruhát,amit a nagyi vett nekem,majd
felvettem. Elindultam felkelteni Eriket... épp nyitottam be az
ajtón,mikor vette le a pólóját...ijedtemben elhúzódtam az
ajtóból,majd a félfának dőltem.
-Mi az Summer? -kérdezte Erik.
-Ö... izé..-kezdtem zavartan...-A
srácok itt lesznek pár perc múlva...-kaptam észbe.
-Tudom. Lys felhívott.-mondta.
Elgondolkodtam,és tényleg említette Cas hogy Rosa kiparancsolta
nekik ki-kit hívjon fel... Lementünk a lépcsőn,majd csengettek..
Rosa állt az ajtóban a vett kimonójában,Castiel... hát nem a
legszebb ruháját kapta elő...
-Mehetünk?-karolt belém Rosa.
-I-igen.-mosolyogtam. A fiúk hátul,mi
pedig elől mentünk.. Nem igazán figyeltem fel, arra hogy Erik is
olyan cuccocskát vett fel.
-Erik neked ki a párod?-fordultam
hátra a fiúkhoz,majd hátra fele lépkedtem.
-Az unokatesóm..-forgatta a szemét
Castiel.
-Ej...-tekertem meg a fejemet..-A
bátyámnak lánya van,én meg nem tudok róla.. Szégyelld
magad.-mosolyogtam.
-Előre figyelj Deszka.-bökött a
fejével Cas. Simán kitoltam rá a nyelvemet,majd megfordultam.
Castielék az árnyékunkban sétáltak,de még így is zavart Cas...
Túl közel van és a fejem is pipacs vörös... út közben Alexy is
csatlakozott hozzánk,majd Sonja és szorosan az oldalán Michael.
-Hát a húgodat hol
hagytad?-érdeklődött Cas.
-Egy sráccal megy...-mondta
nyugodtan...-Vagy is lehet tízzel.-kacagott.
-És akkor ti...-szállt be a
beszélgetésbe Rosa.
-Mi? Nem!-akadt ki Sonja,és a feje
vörös árnyalatot kapott.
Rosa amilyen szélesre bírta
mosolygott,majd rám nézett.
-És te hogy vagy?-kérdezte.
-Hogy lennék?-kérdeztem.-Szombat
reggel nyolc van... kezd melegedni az idő,te pedig rám küldöd a
vöröst mint ébresztő.-utaltam Cas-ra.
-Hidd el szívesen ébresztett
fel.-kacagott Rosa.
-Mi van Cas? Vérben úszik a
fejed.-nevetett Erik.
-Hát a haja is közre játszik.-kezdtem
én is,majd megfordultam és a fiú elé léptem.-nézd meg,a szemébe
lóg.-böktem a tincsre.
-Valld be hogy tetszik.-húzta
perverzre a száját.
-Miattad kellet kiszállnom a meleg
ágyamból...-mondtam..-Plusz én már kijelentettem hogy nem
tettszesz. -hazudtam.-Akkor az a tincs miért tetszene?-mutattam
rá,majd vissza fordultam. A többiekből kitört a nevetés,míg
Castiel a többieket szidta,én pedig vörösen sétáltam. Oda
értünk a fesztivál helyszínére,majd bementünk. Minden kis
bódénál megálltunk nézelődni,majd az utjaink szét széledtek..
Én Rosa-val maradtam,pedig szerintem nem velem kellet volna
lennie...
Teljesen elmerültem a gondolataimba..
Most akkor kedvelem vagy nem? Tettem fel a kérdést ezerszer. Egyik
pillanatban azt vettem észre hogy egyedül állok egy szökőkút
előtt... Eltévedtem,elvesztem...Remek.. Leültem a szélére,majd a
fejemet fogva gondolkodtam.
-Eltévedt kishölgy?-jött oda egy
férfi,bár nem tetszett ahogy szemezett velem.
-Nem uram....-mondtam,majd felálltam.
-És egyedül jöttél?-a mondatd
végénél,már éreztem ha nem ment meg senki,az ő markaiba
kerülök...
-Nem uram nem jött egyedül.-karolt
belém valaki.-és ha megbocsájt...-majd elhúzott. Mikor felnéztem
vörös tincsek tüntek a szemem elé.
Castiel...
-Te is reménytelen vagy Deszka.-állt
meg egy idő után.
-Még hogy én?-akadtam ki.-Megoldottam
volna én is.-fontam össze a karjaim.
-Oké,akkor vissza viszlek.-biccentett.
Ne!-ijedtem meg,majd megragadtam a
karját.
-Akkor most mi van?-viccelődött.
-Idióta.-vörösödtem el..
-Ugye a kezemet,majd
elengeded?-kérdezte. Felkaptam a fejemet,majd gyors mozdulattal
elengedtem a fiút. Rosa fehér haja a szemembe lebbent,majd egy
fújtogató ölelés fogadott.
-Tudod hogy megijedtem?-oltott le.
-Bocs.-biccentettem.
-Neked meg köszi.-Vetett oda
Castielnek.
-Nincs mit.-intett Cas,majd elment.
-Te komolyan őt kérted meg hogy
megkeressen?-érdeklődtem.
-Ühüm.-biccentett...
-Hát jó..
Körbe jártuk az összes kiárusítót..
Rosa egy Naruto-s fejpántot vett,én mondjuk a helyében a
kontaklencsét vettem volna meg,amilyen Sasuke szeme vagy mi a neve.
Útközben Lili-vel és a csapat fiúval is találkoztunk.
Elbeszélgettünk,majd tovább mentünk. Már lassan lement a
Nap,mikor elindultunk. Útközben megláttam Castielt,két ember
társaságában... Nem láttam jól őket,de nem is ismerem
őket..Rosa elég fura arcot vágott,ahogy a vörös fiút néztem...
Otthon beszámoltam nagyimnak hogy mi
is volt,bár inkább Erik szavába vágtam,ő pedig az enyémbe,mint
az óvodások. Másnapra lebeszéltük a többiekkel hogy nálam
találkozunk,beszélgetni és tervezni mivel lassan itt lesz a
tavaszi szünet és elakarnak menni kicsit kiruccanni...
Legdrágább álmomból,a csengő
ébresztett fel. Álmosan lementem,majd fehér csillogó hajjal
találtam szembe magamat.
-Szia leány. -köszönt mosolyogva
Rosa.
-Szia gyere be!-mosolyogtam. Felmentünk
a szobámba,majd a fürdőben átöltöztem,közben a többiek is
megjöttek, de Lys és Cas késtek.
-Hol van már ez a két
részeg?-kérdezte kicsit idegesen Alexy.
-Biztos kidőltek az egyik
sarkon.-biccentett Sonja. Az ajtó kivágódott,majd a két emlíített
szamár jelent meg rajta.
-Halljátok-kezdte Cas.- Láttuk
Vasembert.-mosolygott.
-Max egy film forgatást
láthattatok.-mondtam unottan.
-Ugyan már! Ne viccelődj!-kezdte Lys
is.
Elővettem a Laptopom,majd rákerestem
a mostanában megjelent filmet.
-Tessék!-nyújtottam a készüléket a
két fiú felé.
Bammeg...-mondta szomorúan Cas.
-Így jártatok Drágáim.-kuncogott
Rosa.
A fiúk vissza adták a laptopom,majd
az ágyra helyeztem. Leültek a kis körbe amit a földön ülők
alakítottak,én pedig bekúsztam az ágyam végébe.
-Na és..-támaszkodtam meg.-hova
akarunk menni?-érdeklődtem.
-Jön a nyár..-kezdte Rosa.- Egyes
helyeken már van vagy harminc fok is. Mondjuk...
tengerpart?-kérdezte körbe.
-Nekem jó.-válaszoltuk egyszerre
Sonja-val.
-Oké.-mondták a fiúk is.
-Jó de én még arra is gondoltam
elhívhatnánk Savannah-t és.. Lili-éket.-mosolyogtam.-Mert neked
bejön.-böktem a tekintetemmel a vörös hajú lányra.
-Nem.-kezdett vörösödni az arca.
-Akkor a meleg miatt
vörösödsz.-biccentettem a fejemmel.
-Nekem mindegy.-mondta Cas.-Gondolom
bikiniben lesztek?-kezdte perverzül. Megfogtam az egyik párnámat
majd a fejéhez vágtam.
-Soha nem javulsz ugye?-tekertem a
fejem lemondóan.
-Most miért?-dobta vissza a párnát.
-És gondolom nem egy napra akartok
lemenni.-mondtam.
-Annak egyenlő az értéke a
nullával.-mondta Erik.
-A szállás nem porblem. -mondta
Rosa.-De az igen.,hogy ki fog főzni.-nézett rám sokat mondóan.
-Jó rendben.-adtam meg magam.-De nem
megyek a víz közelébe.-szögeztem le.
-Miért?-kérdezte Sonja.
-Egyrészt nincs fürdő ruhám,más
részt lusta vagyok elmenni venni. Harmad rész pedig a
vörös.-mutattam pirosra
-Chh.-mondta.
-Jól van gyerekek! -állt fel Sonja.
-Egy hetünk van mindent beszerezni.. Úgy hogy szerintem induljunk a
városba
A többiek egyetértően
bólintottak,engem pedig rángattak. A fiúkat el küldték a
hozzávalókért a kajához,engem pedig száz üzletbe betoltak.
-Nem fogok próbálni.-mondtam
egyszerűen.
-Akkor majd átöltöztetlek.-mozgatta
a fürdőruhát a szemem előtt Rosa nevetve.
-Jó add ide.-mondtam vörösen majd a
fülke felé vettem az irányt... Találhattál volna valami nem
rózsaszínt Rosa...Anyám,hogy nézek ki..
-Biztos vagy ebben Rosa-mondtam
bizonytalanul.
-Na ná!-mondta.-Kifelé.-utasított.
Kiléptem a fülkéből és csak
álltam..
-Átöltözhetek?-kérdeztem,mert
láttam hogy a fiúk közelítenek.
-Nem így jössz haza.-mondta Castiel.
-Ó persze.-mondtam,majd hátat
fordítva vissza mentem a fülkébe átöltözni.
-Megvesszük.-szögezte le a fehér
hajú lány.
-Nekem mindegy.-sóhajtottam.
-Miket vettetek?-mentem oda a nejlonhoz
amit Alexy tartott.
-Hát..-kezdte
-Ugye nem akarjátok hogy ebből
főzzek?-kérdeztem reménykedve
-Ők vették.-mondta Alexy,
Erikre,Lysre és Casra utalva.
-vá,zöld fülűek... Ennek a fele nem
is ehető..-fogtam meg a fejem. Nagy levegőt,vettem,majd elkezdtem
rángatni Cas-t.
-Te jössz és segítesz nekem ehetőt
bevásárolni.-szögeztem le. Választ nem vártam,mivel húztam
magam után.
-És miért én?-kérdezte mosolyogva.
-Mert gondolom a kaja felét te
választottad.-biccentettem komolyan.
-Nincs hátsó szándék?
-Nekem szokott lenni?
-Komolyan nálad falba ütközöm
mindig..
-Nem adom meg magam neked vörös
bocs.-biccentettem.. Biztos vagyok benne hogy amint a parton
leszünk,már is elcsavarja egy lány fejét...És nekem ehhez semmi
kedvem,hogy itt jó pofizzak vele,ott meg az édelgésüket
nézzem..akkor még is miért ver így a szívem..? Fúj de nyálas
vagyok.... Beértünk az élelmiszer részlegre,majd a kicsit
könnyebben főzhető kajákon kezdtem el gondolkodni.. Pár cuccot
össze is szedtem,majd a kis kosárba raktam,amit Vörös tartott.
Kifizettük a kaját,majd fele-fele arányban vittük a cuccokat.
Közel laktam így simán haza
cipeltettem Castiel-lel. Vissza mentünk a többiekhez,majd
folytattuk a városban való császkálódásunkat..
-Látjátok..-kezdtem.-Ti egy film
forgatást láttatok.. Még hozzá Marvel.- mutattam a statiszták és
a kamerák felé.
-Jó felfogtuk.-mondta Lys vörösen.
A többiek jóízűen nevettek,én
pedig a két zöld fülű mellet sétáltam.....
2015. július 27., hétfő
19.feljegyzés: Szakkör választás
Sziasztok lánykák! Meghoztam a 19.feljegyzést =^0^= Ne feledjétek,tudtok kérdezni tőle ASK.FM-en :3
IDE katt!
IDE katt!
-Ez az enyém nagyi?-néztem az új
ruhám.
-Igen aranyom.-mosolygott szélesen.
Csillogó szemekkel néztem a fekete-fehér csíkos ruhámat,hol az
alja és a váll része kéken virított.-Ó és ez is hozzá
járt.-nyujtott egy egy fekete nyakláncot,amin egy kék masni van.
-Köszönöm.-vettem át a nyakláncot.
Felvittem a szobámba az új ruhámat,majd bebújtam a meleg ágyba.
Reggel kinyitottam fáradt szemeimet,majd az órára néztem. Fél
nyolc... Lassan kikászálódtam az ágyból,majd felvettem az egyen
ruhámat. Bár hogy is macska füleimet,éreztem a fejem tetején.
Megfésülködtem,majd elindultam a suliba. Az osztály már bent
volt.
-Hé Sum. -kezdte Lili.-Hallottad? Az
igazgatónő megint gyülekezőt fújt.-mondta unottan.
-Tényleg? Nem tudtam.-vakartam a
tarkóm. Leraktam a táskámat,majd leültem a helyemre.Érdekel
kicsit mit akar megint az igazgatónő. Vén szipirtyó. Az óra
elkezdődött,majd harminc perc után megszólalt a hangos bemondó.
„ Minden diákot kérünk az udvarra. Ismétlem,minden diákot
kérünk az udvarra,köszönöm”. A diákok
nyöszörögtek,nyújtózkodtak,majd kimentünk az udvarra. A
leghátsó sorban gyűlt össze a mi kis osztályunk.
-Nos gyerekek,köszönöm hogy ide
fáradtatok. Az első dolog amit beszeretnék jelenteni hogy holnap
vagy is szombaton lesz a japán fesztivál és remélem
kislánykáim,megvettétek a kimonótokat,és fiúk,remélem
elhívtátok a lányokat rá.-kuncogott az igazgató nő és a
legtöbb fiú elvörösödött,a lányok pedig zavartan fogták az
arcukat.-Nos a másik kettő ok,az egyik hogy az iskolánknak lesz
suli rádiónak így oda embert keresünk. A másik pedig a
szakkörök. Pár diák úgy döntött hogy létrehoznak csoportokat.
Az egyik csoport a tánc,a másik pedig a kosár.-mondta. Tánc....
De rég hallottam ezt a szót. A diákok már most felizgultak...
-Gyerekek nyugalom.-csitított le
minket az igazgatónő.-Vissza mehettek a termetekbe .-mutatott az
ajtó felé.-Köszönöm a figyelmet .Vissza mentünk a terembe,majd
felültem az asztalra. Rosa,Castiel,Lysander,Sonja,Erik és Alexy is
oda gyűlt körém.
-Na..-csaptam össze a kezemet.-...Ki
hova fog menni?-érdeklődtem.
-Hát szerinte én a
kosárba.-biccentett Castiel.
-Ki gondolta volna.-forgattam a szemem.
-Nyugi Deszka.-borzolta meg a hajamat.
-Ne nevezz Deszkának!-hördültem fel.
-Én nem tudom..-gondolkodott el
Rosa.-Szerintem táncra.-gondolkodott tovább.
-Lépni sem tudsz nem hogy
táncolni.-nevetett Alexy.
-Mit mondtál?-kérdezett Rosa. A
szemei vörösen csillogtak.
-Semmit,semmit.-jött zavarba Alexy.
-Én nem tudom.-rántott vállat Lys.
-Szerintem mehetnél a
rádióhoz.-mosolyogtam. A többiek egyetértően biccentettek.
-Majd még meglátom.-mosolygott.
-Sonja?-kérdezte Rosa.
-Mi az?-érdeklődött.
-Te hova mész?-kérdeztem.
-hát... szerintem
táncra.-mosolygott.-Te is jöhetnél!-mosolygott.
-Én? Ugyan.-vakartam a tarkóm
zavartan,majd egy ismerős nevetést hallottam meg.
-Ő táncolni??-fogta a hasát nevetve
Amber.- Még a lábán sem bír megállni ez a szerencsétlenség,nem
hogy táncolni.-nevetett egyre jobban. Vörös fejemet lehajtottam.
-Fogd be Amber! Senki nem kíváncsi a
pláza macskákra!-mondta Erik,majd felkaptam a fejem rá.-Igen is
tud táncolni!-jelentette ki.
-Honnan veszed?
-Tényleg ennyire sík hülye
vagy?-forgatta a szemét Castiel.
Amber megszeppent Castiel miatt.
-Így van! Sum tud táncolni!-jött
Rosa is.-Gondolom nem emlékszel amikor tesin szaltózott,és csak
neked nem sikerült?-kuncogott.-A hajlékonysága,és az erőléte
valamit csak mondott.-tette csípőre a kezét. Amber felhúzott
orral kiment a teremből a pincsikutyáival.
-Lehet neked is táncolnod
kellene.-toltam ki a nyelvem Castielre.
-Ha balettről van szó akkor harisnyát
kell viselnem.-húzta perverzre a mosolyát. A többiek hót nevettek
én pedig vörös fejjel fordultam el.-De azért szívesen
megnéznélek tütüben.-súgta oda a fülembe. A hideg kirázott
tőle. Reszkettem a hangjától. Éreztem hogy a többiek jót
nevetnek a paradicsom fejemet. Leugrottam az asztalról,majd Sonja
mögé bújtam.
-Na mi van Summer?-nevetett Sonja.
-F-fogd be inkább.-bújtam bele a
hátába. A következő óra a lányoknak két tesi volt a fiúk
pedig bent ülhettek a terembe. Az első órán futottunk,majd az óra
további részét beszélgetéssel töltöttük. Szünetben Rosa-val
elindultunk befele a terembe,majd az ajtóban megállítottam a fehér
hajú lányt.
-Hé Rosa oda nézz.-mutattam Sonja
irányába. Az említett lány már bent ült a teremben. Michael pár
centire állt Sonja padjától.. A neon zöld szemei világítottak,a
sötét vörös haja kócosan állt. Szemüvege felől nézte
Sonja-t... A vörös lány arca paradicsom színű lett. Michael
halványan elmosolyodott,majd tovább ment.
A többi lány szűrős
pillantásokat küldött Sonja felé.
Rosa-val kuncogtunk,majd bementünk a
terembe. Az iskolának vége lett,Rosa pedig át jött hozzám
délutánra. Sokáig beszélgettünk,majd este fele elment és
álmosan dőltem bele az ágyba....
2015. július 24., péntek
18.feljegyzés: Az új diákok.
A mai nap is csodásan indult... Az
elmúlt két nap abból állt hogy Amber,Castiel-lel flörtölt,mi
pedig Rosa-val azon nevettünk. Alexy lépten-nyomon követte
Kentint.... Nos a mai napom... Reggel felöltöztem bár ez nem
újdonság. Reggeliztem,majd a fülhallgatómat a fülembe
téve,elindultam. A harmadik utcán mentem át,mikor a zebra előtt
valakibe,vagy is inkább valakikbe beleütköztem. Az ütés miatt a
földre landoltam. Egy lány és fiú volt az. A szemük neon zölden
világított. A lány haja óceán,nem is,türkiz kék volt. A fiú
haja a sötét vörös árnyalatában ragyogott.
-Bocsi nem láttalak benneteket.-álltam
fel,majd leporoltam magam.
-Ugyan,ugyan.-legyintett a lány
legyintve.-Lili vagyok.-nyújtotta a kezét.
-Summer.- fogtam kezet vele. A fiú
neon szemeivel végig-végig mért... Kezdett zavarni a szeme
kutakodása...épp a lábamnál járt mikor megszólaltam.-Valami
gond van?-hajoltam lefele hogy a szemébe nézzek.
A srác felpattant,majd a szemüvegét
feltolta az orr nyergére.-Ugyan semmi.-mondta,majd a kezét
nyújtotta.- Michael vagyok.
-Summer.- fogtam vele is kezet.-És
hova tartotok?-érdeklődtem.
-Egy suliba,ma kezdünk ott.-mosolygott
a lány.
Suli..ma kezdenek.
-Ó,ti lesztek az új
diákok.-csettintettem.
-Öh,te tudsz az
érkezésünkről?-kérdezték egyszerre.
-Persze.-mosolyogtam. A két fiatal
egymásra nézett aggódva. Nem értettem semmit.
-De a többiek nem
tudják,ugye?-kérdezte a fiú.
-Nem dehogy!-kezdtem.-Ezt is csak azért
tudom,mert a suliban vagyok az Elnök,és az Igazgató nő
mondta.-vakartam zavartan a tarkóm... Ez az egy dolog amiről utálok
beszélni,mert számomra ez olyan mintha ezzel kérkednék..
-Á,tényleg!-kezdte a lány
ugrálva.-Te vagy Summer Holiday!
-Öh,igen. Ezt honnan
tudod?-érdeklődtem kicsit kíváncsian
-Ki ne ismerne egy hercegnőt?-tette
szét a karját a lány.
-Persze.... De ezt ott nem
mondhatjátok!-szóltam rájuk.
Biccentettek,majd elindultunk hárman a
suliba. Ők fel igyekeztek az igazgatóiba,én pedig a terembe.
-Sziasztok.- köszöntem a bent
lévőknek.
-Szia Summer.- mosolygott Rosa,majd a
nyakamba ugrott.
-Szia húgi.-nevetett Sonja.
-Alexy?-érdeklődtem.
-Nem jött még.-rázta a fejét
Rosa.-De!-emelte fel a mutató újját.-Kentin itt van így biztos ő
is itt lesz.-kuncogott.
Leültem a helyemre,majd vártam hátha
vége lesz a napnak... Az első óra osztályfőnöki volt.
-Jó reggelt gyerekek.-köszönt az
osztályfőnök.-Ma két emberrel bővül a csapatunk.-mosolygott.
Mindenki elkezdett
kíváncsiskodni...valahogy tudtam kik lesznek azok.-Nos a két új
diák nem más mint Lili és Michael Wreek.
A lányok elkezdtek sikongatni... De
mindegyik.. Értetlenül néztem körbe... Sonja a könyvét olvasta
nem is figyelve a többiekre.
-Úristen.-hallottam egy lány hangját.
Most két új diákból ekkora felhajtást kell csinálni? A két
fiatal bejött majd leültek egymás mellé. Az óra végeztével
Michael-hez a lányok,míg Lili-hez a fiúk gyűltek oda... Még
Castiel is oda ment..
Elővettem egy kis kaját,hogy valamit
csináljak is.
-Hé Summer.-jött oda az egyik lány.
-Mondjad.-mosolyogtam.
-Ugye milyen menő Michael.-áradozott.
-Miért? Ki ő azon kívül hogy azt
oszt.társunk?-érdeklődtem. Szerintem ezt nem kellet volna,mert a
lány arca ledermedt és szemei szikráztak.
-Komolyan nem tudod kik ŐK???-akadt
ki.
-Kellene?-érdeklődtem.
-Ők Lili és Michael Wreeks a világ
legfantasztikusabb bandája.-kezdte.
-Jah,aha ,biztos.-tekertem a témán.
-Ennyire érdekel?-kérdezte unottan.
-Figyelj én nem az a fajta vagyok,hogy
most körbe ugráljam.-ráztam a fejem.-Ugyan olyan ember mint te
vagy en.-kezdtem.-Most mindegy hogy milliomos vagy nem.-ráztam a
fejem,majd haraptam a szendvicsembe.
A lány megforgatta a szemét,majd
elment. Felálltam majd oda mentem Sonja-hoz.
-Szia nővérkém.-mosolyogtam.-Te is
ismered őket?-érdeklődtem.
-Igen ismerem,de nem fogok ebből
nagyobb ügyet csinálni.-rántott vállat.
-Wá,végre egy normális.-nevettem
fel.
-Sziasztok.-jött oda Lili és egy
csapat fiú.
-Ó,látom már pincsi kutyák is
vannak.-kuncogtam. Sonja és Lili is elkezdett nevetni.
-De lese lehet vakarni rólam
őket.-súgta oda.
-Népszerűség.-tettem szét a
karom,majd Amber felé pillantottam.-Bár ő szerintem jobban örülne
ennek a fiú seregnek.-böktem az orrommal a durcázó Amber felé. A
következő óra is hamar elment. Kimentünk az udvarra,bár jobb
lett volna ha nem...
-Szia Summer.-jött oda elsőnek
Castiel.
-Szia.-mosolyogtam. Leült mellém,majd
elkezdtünk beszélgetni.
A beszélgetés felénél oda jött
Michael is.
-Summer beszélhetünk?-kérdezte.
Bólintottam egyet,majd kicsit arrébb mentünk.
Persze a pincsi lányok is jöttek.
Michael elkezdett velem flörtölni...
Nem igazán néztem jó szemmel ezt a jelenetet amit rendezett. Épp
az államnál fogva megakart csókolni,mikor épp kiabáltam vele.
Kezemet felemeltem ,majd pofon vágtam. Megragadta a
nyakkendőjét(mert az igazgató nő bevezette az egyen ruhát) és
olyan közel húztam a szememhez hogy a szemüvege is bepárásodott.
-Ezt nem gondoltad komolyan
ugye?-kérdeztem,majd hátat fordítva elindultam. Hallottam ahogy a
lányok durrogtak mögöttem. Vissza ültem Castiel mellé,aki vörös
arccal figyelte a jelenetet.
.Ugye nem azért vagy vörös mert
megütöttem?-kérdeztem a vöröst.
-Ja,mi nem!.-kezdte. Védekezően
feltettem a kezemet,majd a fejét óvatosan meglöktem. Holnap után
lesz a fesztivál... Végre. Épp oldalra néztem,mikor megláttam
Sonja-t és Lili-t jóízűen nevetni. Lehet hogy az előzőn
nevetnek,de lehet hogy nem. Kitudja. A nap további részét Castiel
társaságában töltöttem,bár kicsit bevallom fura volt,mert nem
én vörösödtem el ha nem ő.... Jó volt a közelében lenni....
Otthon a nagyi is hallotta a hírt hogy az a kettő a mi osztályunkba
jött. A többi osztály is megtudta az ajtóban álldigáltak vagy
épp az ablakból leskelődtek. Sonja vagy olvasott vagy Lili
társaságát élvezte. Rosa is beállt a lány clubba így nem igen
láttam,de néha-néha feltűnt a tömegből fehéren csillogó haja.
2015. július 22., szerda
#Csakúgy
Sziasztok lánykák! :D Létrehoztam egy Ask.fm-et hogy ha ESETLEG van kérdésetek felém vagy a blog felé nézve akkor tudjatok kérdezni!
http://ask.fm/Sw33t_SmileY
További szép estét!! <3
http://ask.fm/Sw33t_SmileY
További szép estét!! <3
2015. július 21., kedd
17.feljegyzés:Japán Fesztivál
Otthon a nagyi le sem vette rólam a
szemét.. Mikor már három óra után elszabadultam a nappali
fogságából,felmentem a szobámba. Fáradtan dőltem le az ágyamba.
Hiába kastély volt,hiányzott ez az ágy. Az egy év fájdalmát
itt sírtam ki... De most sem tudom mit keresett ott Castiglione..
egyrészt össze zavart másrészt pedig fura érzéseket keltett a
gyomromban... Végre elkezdődött a suli ahol nincs se Herceg se
semmi. Boldogan keltem ki az ágyamból,felöltöztem,majd kimentem
az ajtón. A kapunál meglepő társaság várt.
-Sziasztok.-húztam fel az egyik
szemöldökömet.
-Szia Csajszi.-mosolygott Rosa.
Castiel,Alexy,Sonja és az a fiú aki Sonja-val volt a bálon.
Kiléptem a kapun,majd elindultunk a
suliba. Kicsit belassítottam hogy Castiel mellé érjek.
-Elrángattak?-mosolyogtam.
-El.-biccentett
-És mit kerestél
Japánban?-érdeklődtem.
-Hat izé...-kezdte zavartan
-Nincs hát izé...-léptem a fiú
elé.-Konkrét választ várok.-emeltem fel a mutató ujjamat.
-A nagypapámhoz mentem...-biztos
voltam benne hogy hazudik...nem kérdeztem tovább,inkább folytattuk
utunkat.
-És te mit kerestél ott?-érdeklődött.
-Aki kíváncsi hamar
megöregszik.-mondtam.
-Komolyan,nálad mindig falnak
ütközöm.-sziszegte. Halványan elmosolyodtam.-De ezért szeretlek.
Itt megállt bennem az ütő.. A fejem
vérvörösben úszott.. átkarolta a vállamat. Nem tudtam mit
reagálni,inkább hagytam had induljunk.
-Engedted ez már haladás.-húzta
sunyira a száját.
-F-fogd be.-böktem ki vörös
fejjel...
-Ne légy ilyen rideg Summer.-súgta a
fülembe. A lehelete meleg volt. A hangjától végig futott a
hátamon a hideg.
-Rosa,várj meg!-kiáltottam majd
elfutottam Castiel közeléből. Lihegve sétáltam a lány mellett.
Jó be kell vallanom,amióta Castiel megcsókolt a bulin,azóta
sokkal furábban érzem magam a közelében.
Az első pár óra lassan telt el.
Ebédidőben Rosa-val ettem a teremben.
-Na és..-kezdte komolyan a falatok
közt.-Mi újság Castiellel?-érdeklődött. Szemei kíváncsiságot
sugaltak.
-Csajszi...-kezdte.-csók,vörösödés...-forgatta
viccelődve a szemét.-Azt ne mond nem jelent semmit.
-hát izé...-kezdtem kínosan
nevetni.-Jó....-gondolkodtam el..-ha a közelemben van furán érzem
magam..-kezdtem.
-Summer Szerelmes!-pattant fel Rosa.
-Na soha többé nem beszélek veled
ilyenről–ráztam a fejem...-és ne jelentsed ki amikor nem
igaz!-majd én is felpattantam. Rosa elégedetten vigyorgott.
-Mi nem igaz?-hallottam meg egy
hangot,amitől a hideg is kiráz. Hirtelen mozdulattal
megfordultam,majd Castiellel találtam szembe magam.Az illata
megcsapta az orromat. Ijedtemben Rosa mögé ugrottam.
-Na mi az fél a cica?-kérdezte
Castiel. Nem létező füleimet felhegyeztem majd szúrós
pillantásokat küldtem a fiú felé.
-A cica nem szereti ha mögé
osonnak.-mondtam gúnyosan. A csengő megszólalt,majd a helyünkre
ültünk. Az óra unalmas volt... Nem tanultunk semmit,csak a tanárnő
beszélt arról milyen rosszak vagyunk és hogy az ő drága
gyermekei milyen remekek.. Néha szar érzés ilyet hallani a
tanártól. Jó igen a gyerekei,de akkor is.
Szünetben a szekrényeknél
voltam,mikor Amber jött oda hozzám,majd a falhoz szorított.
-Mi az Amber?-kérdeztem a szemem
forgatva.
-Castiellel mi van?-érdeklődött.
-Mi lenne?
-Hát ti!-kiabálta a fejemhez.
-Mi,semmi érted?-világosítottam fel
a helyzetet.
-Akkor az enyém lehet!-ugrált
örömében.-Akkor most..-nézte a noteszát.-Szakítanom kell
Adriánnal.-jegyezte fel.
-Te hetente váltogatod a
pasijaidat?-néztem a kis füzetet. Össze csapta a szemem előtt.
-Nincs közöd hozzá.-húzta gúnyosan
a száját.
A folyosó végén sétálgatott az
említett. Amber felvillanyozódott,majd elkezdett hevesen integetni.
-Ó,Castiel.- szedte a topánkáit. Ezt
muszáj lesz végig nézni! Amber úgy szokott járni a fiúkkal hogy
vagy lefizeti őket,vagy félelemből mennek bele... Sajnálom ezeket
az ártatlanokat. A fiú,állt és hallgatta a szöszit. Én a falnak
dőlve lestem a jelenetet.
-Mit nézel?-érdeklődött Rosa.
-Amber rámászik Castiel-re.-kuncogom.
-Hát ezt meg kell nézni.-tapsol
halkan Rosa. Egyetértően biccentettem. Amber lelkesen flörtölt
Castiel-lel,a fiú pedig unottan nézte a lányt,és reménykedett
benne hogy valaki megmenti.
-Á,rossz nézni ahogy
szenved-forgattam a szemem.
-Nyugi...-néz az órájára Rosa.-...A
csengő egy perc és megszólal.
-Remek,akkor induljunk.-mosolygok.
Mivel más út nem igazán volt,így kötelező volt a két ember
mellet elmennünk. Amber gúnyos pillantásokat küldött felém,majd
Castiel megragadta a kezemet,majd maga mellé húzott. Éreztem hogy
a fejemet elönti a vér és vörösödöm.
-Bocsi,Szöszi.-mondta Ambernek.
-De azt mondtad nincs semmi
köztetek!-kiabált rám.
Nem tudtam válaszolni az
ijedtségtől,és a szívem dobogásától. A csengő megszólalt,Rosa
karon ragadt,majd elsiettünk.
-Köszi.-lihegtem futás közben.
-Ugyan.-lihegett ő is.
Az órára épp beértünk... A
következő órán a tanárnő szóró lapokat osztotta ki.
Valamilyen Japán fesztivál amin a szerelmeseknek Yukát vagy mit
kell viselni... Egyre jobb. Rosa kutya szemekkel rám nézett,én
pedig egy sóhajt követően bólintottam.
-Te elmész?-kérdezte Castiel.
-El.-bólintottam.
-És felveszel ilyen izét?
-Nincs,és nincs értelme
felvennem.-mondtam komolyan.
-Értem.-gondolkodott el.
A fesztivál hétvégén lesz,ma pedig
hétfő van. Addig még négy nap unalmas tanítást kell túlélni.
Szeretem a fesztiválokat,pedig nagyon nem akartam volna
elmenni,mivel igazából ez a szerelmeseknek van...De akkor is jó
lesz... remélem...
Otthon Erik is rászállt erre a
fesztiválra. Megpróbáltunk normálisan beszélni,bár még mindig
nem tettem túl magam azon a valláson. Nagyinak is elmeséltem ezt a
fesztivált és azonnal venni akart nekem egy Yukát vagy mit.
Megmondtam neki hogy ne,mivel nincs kivel menjek,inkább vegyen nekem
valami kék-et. Délután még négy körül beugrott hozzám Rosa
hogy megnézzem a Kimonóját. Jó hogy azért utána nézett,mert
eddig egy fáról beszéltem...Rózsaszín volt ami nem igazán illik
Rosa természetéhez,jól állt rajta. Segítettem megkötni a
mellkasánál a masnit. Mikor elment hullafáradtan dőltem a
pihe-puha ágyamba,majd elnyomott az álom.
2015. július 17., péntek
16.feljegyzés:Hercegek,Grófok,Bárok... hagyjatok!
Azért kicsit megkönnyebbültem hogy
tegnap minden le lett tisztázva.. Másnap reggel mikor kinyitottam
fáradt szemeimet,nem akartam elhinni hogy a plafonnak arany
árnyalatot ad a felkelő Nap sugara,kövekkel díszített csillár
lóg a plafonról. Jobb oldalra fordított fejemmel a falat néztem
melyeken angyalkák voltak fel festve a falra. Fölöttem egy
átlátszó ám fehér függöny lógott le,ami az ágyhoz volt
rögzítve. Felültem,majd nyújtózkodtam egyet. Az ajtón kopogtak
majd két lány jött be fekete és fehér öltözetben.
-Jó reggelt Hercegnő.-köszöntek
egyszerre
.-J-jó reggelt.-húztam fel a
szemöldökömet.
Egy kis kávé asztalra ami a szobámban
volt elhelyezve,raktak egy kis tálcát amin reggeli volt.Sok minden
volt rajta. Tojás,kenyér,paradicsom,paprika,kávé,tej....
-Jó étvágyat Hercegnő.-hajoltak
meg.
Oda sétáltam az asztalhoz,majd
elkerekedett szemekkel néztem a tálcát.
-Valami gond van Hercegnő?-kérdezte
az egyik lány.. Idegesít már a Hercegnő szó..
-Ugyan,csak ennyit nem tudok
megenni.-tártam ki a karom. Az egyik lány mögém lépett,majd
leültetett. Pár perc után,amit tudtam megettem,bár inkább csak a
kávét ittam meg. Egy ruhát adtak nekem,ami fekete fehér csíkos
volt. Úgy érzem magam mint egy kényes kiscica... Az a jó hogy
macska füleket nem adtak nekem... A szobámból kilépve Sonja és
egy úr állt előttem.
-Jó reggelt Húgi.-ölelt át.
-Jó reggelt.-öleltem vissza.-És
ő?-próbálkoztam.
-Napi beosztás.-súgta oda Sonja. Napi
mi?
Felsorolt egy csomó dolgot... Követni
se tudtam...
-Hát akkor úgy tűnik először dupla
randira megyünk.-sóhajtott Sonja.
-D-d-upla randi?-akadtam meg.-R-randin
se voltam még.-néztem a földet.
-Ne aggódj..-forgatta a szemét.-Ez
megszokott és én is ott leszek.-nyugtatgatott.
Kiléptünk a kastélyból,majd a tóhoz
mentünk ahol vártak ránk.
-I-ikrek?-álltam meg.
-Egyre jobb.-sóhajtott Sonja.
-Hölgyek,én Adam vagyok ő pedig az
iker testvérem Laci.-mondta az egyik.
-Juj,de cuki vagy!-ugrott elém az
előbb említett fiú.-Olyan cuki vagy mint egy
kismacska.-áradozott.. Az elképzelt füleimet behúztam,majd a
földet bambultam. Sonja jót nevetett rajtam...
-Mehetünk?-kérdezte az egyik. Mind a
hárman bólintottunk egyet,majd elindultunk. A fiúk csak
dumáltak,dumáltak.. Valahol Sonja figyelt,valahol pedig nem. Én
egyáltalán nem figyeltem,inkább a mellettünk lévő virágos
kertet figyeltem,és persze Vörösre gondoltam.. Remélem ő jobban
jár mint én ezzel a fiúval... A Randinak hála vége lett...
-Én azt hittem a szünet,az szünet
nem pedig randi.-sóhajtottam fel.
-Legközelebb nem lesz ilyen
ígérem..-adta meg magát.-De ma még lesz egy randi.
Elkezdtem siránkozni...
-Ezek mik is voltak?-érdeklődtem.
-Hercegek.-biccentett.-Neked egy grófod
nekem pedig egy bárom lesz.-kuncogott.
-Én nem mondtam hogy nekem
kell.-emeltem a kezeimet a fejem mellé.
A randi elkezdődött,de a szövegelése
ugyan olyan unalmas volt mint Laci-é...
-Érted Summer,az milyen..-kezdet
nevetve.
-Bocsáss meg,most mennem
kell.-indultam a tőle legmesszebb irányba. A város fele indultam
el.
-Hercegek,Grófok,Bárók...-kezdtem.-Esküszöm
ha még eggyel találkozom Beleeresztem a macska
karmaimat.-sziszegtem,majd szembe találkoztam valakivel.
Levert a víz.. És nem csak engem őt
is..Úgy éreztem képzeletbeli macska füleim az egekbe álltak.
-Hát ez nem Amerika.-ráztam
fejem...Sarkon fordultam majd ott akartam hagyni,de megragadta a
csuklóm.
-Summer,várj.-kezdte.
-Minek?-érdeklődtem
-Nem tudtam hogy itt leszel..-kezdte.
-Hát én se hogy te.-forgattam a
szemem.-De ha nem bánod,vissza megyek Sonja-hoz.-Kezdtem majd
elindultam.
-Elkísérlek!
-Nem kell.-intettem.
Gyors léptekkel haladtam vissza a
tóhoz.
-Halálra aggódtam miattad.-ölelt át
Sonja. Nem válaszoltam csak bambultam. Biztos vagyok benne hogy
követett engem...
-Summer!-kiabált a nővérem.
-Láttam a városban egy öltönyös
„úriembert”...-kezdtem majd az ujjaimmal idézőjelez
rajzoltam.-És biztos vagyok benne hogy követett.-kezdtem
gúnyosan,majd a karjaimat összefontam.
Sonja mögém nézett.
-Ki az a helyes fiú?-kezdte.
-Ne viccelj hogy nem ismered
fel.-forgattam a szememet,majd pár lépéssel közelebb mentem Sonja
füléhez.-Azért ennyire nem áll jól neki az öltöny.-majd tovább
mentem a kastély fele.
Eközben Sonja-nal
Nem értem mire gondol a húgom. Így
messziről elég helyes fiatal ember. Lehet hogy Herceg. A fiú látta
hogy a húgom elindul befele,majd ő is elkezdte szedni a lábát.
Mikor közelebb ért kirajzolódtak az arcvonásai. Castiel..
CASTIEL?
-Mit szeretnél?-kérdeztem.
-Summer hova ment?-nyújtózkodott.
-A szobájába.-hunytam le a szemem.
-És utána...-kezdte.
-Nem.-vágtam a szavába.
-Miért vagy ennyire ellenséges?-húzta
fel a szemöldökét.
-Mert ne tőlem kérj engedélyt,ha
vele akarsz beszélni. Majd ha szeretne veled beszélni,majd Ő
megkeres téged.-mondtam majd lassan elindultam befele.
Summer
A kastélyban a szobámban lefeküdtem
az ágyamra,majd a plafont néztem.Castiel,Castiel mi a francért nem
tud egyszer nem megjelenni? A szemeim elfáradtak.. önmaguktól
becsukódtak.
Hol vagyok? Kék virágok és
vörösek.... felhő mentes az ég.. a fű gyönyörű zöld. A szél
lágyan mozgatja a szálakat.
Amikor kinyitottam a szememet a
plafonnal találtam szembe magam. A kis kávé asztalon volt két
szál virág kék és vörös. Mint az álmomban. Volt egy kis papír
fecni is rajta.
-”Magadnak soha ne hazudj”.-ez állt
rajta.-Jól van rendben köszi.-forgattam a szemem. Kimentem a
szobámból. Lementem a lépcsőn,majd csak álltam. Úgy álltam ott
mintha vártam volna valakit,bár a testem önmagától mozgott.
Kimentem a kastély elé. A szemeim valamit kerestem,de fogalmam
sincs hogy mit. A szemeim észre vettek egy padon ülő fiút,majd
mögé léptem.
-Szia.-köszöntem a vörösnek.
Érdeklődve megfordult.
-Oh,szia.-köszönt mosolyogva.
Leültem mellé majd elkezdtünk
beszélgetni....
2015. július 16., csütörtök
15.feljegyzés:Haza térés?
A repülő út egészen jó volt.
Persze a gyerekek egyfolytában ránk támadtak. Még az volt a jó
hogy ők éjjel alszanak...így volt pár óránk kiszusszanni addig
is. A földet érés kicsit zötykölődősebb volt mint vártam. A
repülőről leszállva a szám is tátva maradt.
-Mi az húgi?-érdeklődött.
-Csodaszép egy hely.-mosolyogtam.
-Várj míg meglátod a
kastélyt.-nevetett
-Kastélyt?-futottam a vővérem után.
-Aha,de előtte igyunk
valamit.-mosolygott.
-Benne vagyok.-biccentetem rá.
Bementünk egy kávézóba. Mind a
ketten kértünk egy kávét..Nem mondom hogy a legfinomabb kávé
volt.. de nem a legrosszabb. Tűrhető volt.A bőröndünket megfogva
elindultunk egy taxi felé. Beszálltunk,majd a sofőr elvitt minket
a kastélyhoz.
Tó,virágok,állatok... mintha
Tündérországban járna az ember...
A kastélyhoz vezető
úton,haladtunk,miközben rengetek fiú megbámult minket.
-Muszáj így nézniük?-érdeklődtem
a nővéremtől.
-Ők,grófok,bárók,hercegek..-mondta.-Mi
pedig hercegnők.
-Ja persze..-forgattam a szemem.
Beléptünk a kastélyba. Hatalmas tér
volt,tele virágokkal.
-Melyik lesz az én
szobám?-érdeklődtem.
-A gyerek kori.-biccentett.
-Bocsi,de már nem férek bele a baba
ágyba.-nevettem..
-Át lett alakítva.-tolta ki a
nyelvét.
-Jah..-értem.
Felmentünk a lépcsőn,majd végig egy
folyosón. Az egyik fal tele volt képekkel. Gondolom az előző
uralkodók képei voltak. Beléptem a szobámba.
-Hát ez százszor nagyobb mint az
enyém.-néztem körbe. Leraktam a bőröndöm,majd egy kis felfedező
útra indultam. Annyi szoba,folyosó volt hogy a végére teljesen
eltévedtem,majd a kinti tónál kötöttem ki.
Egy kacsa mama és a kicsinyei úsztak
benne. Voltak tavi rózsák is. Gyönyörű volt. Volt egy pad,amire
leültem.
-Hát te meg mit csinálsz?-jött a
nővérem.
-Eltévedtem.-rántottam vállat.
-Jaj,te lány..-kezdte nevetve.-Gyere
bemutatlak valakinek.-mosolygott.
-Csak ne bárónak,hercegnek vagy
grófnak.-forgattam a szemem.
-Annál jobbaknak.-mosolygott.
Vissza mentünk a kastélyba majd egy
virággal teli szobába mentünk. Sonja megállított az ajtónál,majd
bement.
-Szia anya.-hallottam meg. Anya?
-Szia kislányom.-mondta a hölgy.-
Látom épségben haza tudtál érni.-nevetett fel.
-Anya van itt valaki akit beszeretnék
mutatni.-mondta Sonja.
-Ó,tán nem egy herceg?-kuncogott a
nő.
-Annál jobb.-Sonja elkezdett lépkedni
az ajtó felé.. Megragadta a kezemet,majd bevonszolt.
-Kislányom ugye nem lettél
Leszbikus?!-a hölgy majd nem elájult...
-Na de anyám!-morrant fel Sonja.-Neki
is kijár a tiszteleted..-kezdte Sonja. Nem akarta rávezetni hogy”
HÉ anya megtaláltam a Húgomat”...
-Miért kellene? Hisz csak egy poros
lány..-nézett végig rajtam. A szavai a végig sértettek... Poros
lány? Sarkon fordultam,majd a megmaradt büszkeségemmel és
méltóságommal,egyenes gerinccel kimentem abból a teremből.
-Kösz szépen anya.-hallottam Sonja-t.
Kimentem a tóhoz ahonnan Sonja elrángatott.
-Poros lány?.-ismételtem a szavait.
Lehet az vagyok,de nem tehetek róla hogy gyerek koromban kidobtak..
-Gondoltam hogy itt vagy.-lihegte
Sonja.
-Vigyázz,ne szólj hozzám,mert poros
leszel.-mondtam unottan.
-Idióta!-szólt rám.
-Ő mondta nem én.-emeltem a kezem
védekezésre.
-Gyere velem vissza.-rángatott.
-Minek? Hogy mégjobban
megalázzon?-kérdeztem.-Akkor inkább vissza megyek Párizsba.
-Nem mész vissza sehova!.Itt maradsz a
fenekeden..-kezdte.
Vissza rángatott abba a szobába,ahol
az a nő még mindig ott volt.
-Minek hoztad vissza ezt a
szerencsétlen lányt?-kérdezte.
-Chhh..-engedtem ki a hangom.
-Szóltál?-nézett rám.
-Ugyan,minek szóltam
volna?-kezdtem.-Hisz,tudja hogy a poros lány,nem mer
megszólalni.-forgattam a szemem...
-Jól van elég legyen.-intett csendre
Sonja.-Anya,te pedig egy bocsánat kéréssel tartozol..
-Minek? Hisz nem ér semmit-se...
-Nem ér semmit?-kérdezte már Sonja
feldúltan. -Nem ér semmit a lányod?-kérdezte.-Jobb lesz ha
tényleg vissza megyünk mind a ketten Párizsba,Summer.-mondta
Sonja.
-Lányom?-kérdezte a nő.
-Igen,képzeld anya. Ő itt Summer
Holiday.-mondta.
-Nincs ilyen gyerekem...
-Ó hogy az Isten verjen meg
anyám.-akadt ki Sonja.-Summer add a nyakláncod.-nyújtotta a kezét.
Engedelmesen levettem a nyakamból,majd a kezébe adtam.-Tessék!
Felismered?-kérdezte.-Ugyan olyan mind a kettő..Meg ismered a Sweet
Amoris Gimnázium Igazgatóját ugye?-kérdezte
-Igen ismered...-mondta a nő.
-Remek... Mivel ő is oda jár,és az
Igazgatónő már mindent elmesélt neki.-mondta. Sonja nem igen
vette észre hogy én közben megint eltűntem mellőle.. Az ajtó
mögé bújtam be.
A két ember vitázott... Vitázott
hogy én most tényleg annak a nőnek a lánya vagyok,vagy nem...Én
inkább kijelentettem volna hogy nem... ez nem én vagyok.. Hercegnő?
Jesszus... Egy 40 körüli férfi jött oda.
-Hát ők meg min vitáznak
kislányom?-kérdezte az úr.
-Rajtam.-fújtam ki a levegőt.
-Mi a neved?-kérdezte.
-Summer Holiday.-mondtam. Az úr
megölelgetett,majd betolt.
-Elizabeth,drágám nézd itt van a
lányunk!-mosolygott.
-MONDTAM!-kiabálta Sonja,megragadta a
kezemet,majd magához ölelt.-Ő az én húgicám.-nevetett.
-Jól van Sonja elég lesz.-mosolyogtam
rá.-Hol a nyakláncom?-kaptam a nyakamhoz ilyetten.
-Itt van de aggódj.-mosolygott a
nővérem,majd felrakta.
-Köszi.-mosolyogtam.
-Nem fujtott meg a nyaklánc.-kezdte a
nő.-Tényleg az én lányom vagy.-húzta mosolyra a száját.
-Bocsásson meg,de én nem az ön lánya
vagyok.-kezdtem.-Tudja az ilyen poros lányok nem lehet az ön
lánya.-kontráztam.
-Elizabeth!-hallottam meg a férfi
hangját.-Komolyan ezt mondtad neki?-akadt ki.
-Hagyjad apa...-kedzte Sonja.-Nem
tudta.-húzta fel a szemöldökét.
-Jól van ezt
megkaptam.-legyintett.-Gyere ide had öleljelek meg!-fogta meg a
karomat. Amikor vége lett az ölelgetős perceknek,Sonjával
kimentünk a kertbe.
-Ez azért kicsit kényes
volt.-mosolyogtam.
-Kicsit felejtős anya memóriája.-húzta
mosolyra a száját.
-Kicsit?-nevettem.
-ú,oda nézz,milyen jóképű!-áradozott
Sonja.
-Bocs,nálam nem jönnek be a
fiúk.-nevettem.
-Még is csókolóztál
Castiel-lel!.-mászott rám.
-Helyesbítek. Ő csókolt meg
engem.-kacsintottam. Tovább folytattuk a beszélgetést,majd vissza
mentünk a kastélyba.
2015. július 15., szerda
14.feljegyzés:Elment...
Hazudnék,ha azt mondanám olyan
tökéletesen és békésen aludtam mint Csipkerózsika...Életemben
először aludtam ilyen szarul. Egész éjjel forogtam és azon a
tökkel ütötten járt az agyam és azon a csókon. Ha arra gondolok
elkezdek remegni.... Fáradtan kiszálltam a pihe-puha ágyamból,majd
lementem megreggelizni. Hétvége... legalább nem ezzel a zombi
fejjel kell iskolába mennem... Bár megbeszéltem Rosa-val hogy ma
átjön... Szóval össze kell szednem magamat.
-Jó reggelt.-ültem le az egyik
székre.
-Jó reggelt kis hölgy.-mosolygott a
nagyi.-Milyen volt a tegnapi buli?
-Fárasztó.-mondtam.
-És nincs valami amit el akarsz
mondani?-kuncogott.
-Nincs,nem,ha lenne
elmondanám.-tagadtam.
Nagyi leült velem szemben lévő
székre.-Halljam.-mondta.
-Túl jól ismersz.-adtam meg magam.
Hamar el kellet gondolkoznom egy jó kis hazugságon,mivel nem
szándékozom elmondani neki hogy megint megcsókolt az a tökfej.
-Hallgatlak.-mosolygott
Hamar elhadartam valamit,valami
sérülésről és egy mentő hívásról...
-Rettenet.-mondta a nagyi.
-Az de én megyek is.-emeltem fel a
tányérom majd vissza vonultam a szobámba.
Amikor a lépcsőn mentem fel akkor
elhaladtam Erik mellet. Úgy jött és úgy mentem mintha idegenek
lennénk egymásnak. Becsuktam az ajtómat majd leültem nyugodtan
megreggelizni. Mikor elfogyasztottam a pirítósomat,kopogtak.
-Summer,itt van Rosa.-mondta unottan
Erik.
Már is? Fel se vagyok öltözve...
-Jó,enged be.-mondtam ugyan olyan
rideg hangnemben. Gyorsan felkaptam pár ruhát.
-Szia..-nyitott be Rosa.
-Szia,mizu?-ültettem le.
-Ezt én is kérdezhetném.-mosolygott
-Mire akarsz kilyukadni?-húzódtam
hátra,majd fél szemöldökömet felhúztam.
-Láttam amit láttam!-mászott rám.
-És mit láttál?-játszottam a
hülyét.
-Azt.
-Azt,mi?
-Azt hogy me...-itt befogtam a
száját.-Na tudod te.-mosolyodott el.
-Igen sajnos tudom,de nem akarom hogy
megtudják.-tekertem a fejem.
-És ?
-Mi és?
-Milyen volt?-kezdte.
-Szar.-biccentettem.
-Hazudsz.
-Honnan veszed?-érdeklődtem.
-A csókhoz két ember kell. Nincs
olyan hogy csak ő akarta vagy sem. Mindketten akartátok.-mondta
bölcsen.
-Na ezt a hülyeséget honnan
vetted?-érdeklődtem.
-Facebook,szerelmes
idézetek.-mosolygott.
-Jesszus Rosa.-tettem a kezemet a
fejemre.
-Ne izélj már!-szólt rám.-De milyen
érzés volt?
-Szar.-mondtam újra.
-Hát egy elég nagy falba
ütköztem.-gondolkodott el.
-Nem ütköztél semmilyen
falba.-mondtam nyugodtan.-Az igazat hallod,vagy is nyitott az
út.Olyan nyitott mint a halottaknak a menny.-mondtam.
-Ja sírokkal.-tolta ki a nyelvét.
Az ajtón kopogtak,majd nagyi jelent
meg két üdítő itallal.
-Köszi nagyi.-mosolyogtam rá.
Rosa este ment el. A következő nap is
unalmas volt. Alig vártam már hogy kiszabaduljak és a suliban
legyek. A terembe beérve,egy hatalmas csoport volt.
-Sziasztok.-köszöntem nekik.
-Szia Sum.-mondta Lys.
-Szia Húgi.-hallottam meg Sonja-t
-Ne hívj így!-akadtam rá.
-De akkor is a húgom vagy.
-Igen az vagyok,de én nem akarok egy
„prínszesz” lenni.-emeltem ki.(és jó magyarosan :'D)
-Hát akkor ezzel elkéstél..-kezdte
zavartan.
-Miért??!!
-Hát izé... ők,hát hogy is
mondjam...-kezdte zavartan.
-Sonja.- kezdtem zabosan.
-Elmondtam.-nevetett kicsit kínosan.
-Én is szeretlek.-biccentettem rá.
Leültem a helyemre. Többen is oda
jöttek ez a kis hír miatt,de egyáltalán nem figyeltem rájuk.
Harmadik óra volt,mikor feltűnt hogy
valami hiányzik. Szünetben oda mentem Lys-hez.
-Hát ez a tökfej hol van?-utaltam
Castiel-re.
-Hát tudod,holnaptól szünet és ő
előbb elment.-mondta.
-Ja,értem.-mosolyogtam.
-Csak nem hiányolod?-kezdte
-És te Rosa-t?-néztem rá.
-Hát izé...-kezdte zavartan.
-Na ugye.ugye.-ráztam a mutató ujjam.
Nem is nagyon érdekelt minket hogy Rosa,Lys mögött van.. De attól
még hiányolja.
A folyosón nem hagytak nyugodni,így
muszáj volt a teremben maradnom.
-Húgi.-hallottam meg Sonja-t.
-Mondja kisasszony.-nevettem rá.
-Mi lenne ha a szünetben eljönnél
velem?-csillogot a szeme.
-Hozzátok?-néztem furán.
-Nem csak hozzám! Hozzánk... Te is
ott éltél,aranyom.-mondta
-Hát jó.-adtam meg magam.-úgy se
hagynál addig.-toltam ki a nyelvem.
-Pontosan.-mosolygott.
A suli további része unalmasan telt
el. Este megbeszéltem a nagyival ezt az egészet,hogy hova is
megyek. Este Erik került.. Nagyival se igazán beszéltem.
Lefürödtem majd elmentem aludni.
Másnap
Reggelt
felkeltem,majd egy bőröndbe bepakoltam a cuccaimat,ami egy hétre
kell.
Fél 9-kor
csengettek.
-Szia
Sonja.-nyitottam ajtót.
-Indulhatunk?-kérdezte.
-Igen,de mivel
megyünk?-érdeklődtem.
-Hát egyenlőre
kocsival,majd felszállunk a repülőre és utána pedig Japánban
leszállunk.
-Japán?-kérdeztem.
-Ahi.-mosolygott.
Beszálltunk a
kocsiba,majd elindultunk a repülő térre. Az emberek
nyüzsögtek,forogtak.. Nos igen ilyen egy repülő gép. Mikor
felszálltunk a gépre,pár percet várnunk kellet az indulásra,majd
a hangos bemondóban elmondták hogy mi mint a két „hercegnő” a
gépen vagyunk,így legyenek szívesek nem zavarni minket. Pár
gyerek azért oda jött hogy még is csak „Hercegnő”...
Aranyosak voltak,nagyon szívesen foglalkoztam a kicsikkel. Sonja is
olyan kedves volt velük.
-Szereted a
gyerekeket?-kérdeztem a nővérem.
-Igen,nagyon.-mosolygott
rám.
2015. július 12., vasárnap
13.feljegyzés:Többé nem csinálsz nekem jelmezt!
-Miről
lenne szó?-kérdeztem az illetőt.
-A nevem,Sonja Holiday. -jelentette ki a vörös hajú lány.
-Értem. És mibe tudok segíteni?-érdeklődtem. Próbáltam figyelmen kívül hagyni a nevét. Levette a nyakában lógó nyakláncát,majd az enyémet is levette.-Mit csinálsz? Add vissza.-mondtam. A tenyerébe rakta a két nyakláncot. Az enyémben kék míg az övében vörös ékkő díszelgett.
-Ez ugyebár a tiéd,mert ha nem lenne az,akkor nem élnél.
-Kösz a kedves megfogalmazást,és igen az enyém...-elvettem a nyakláncot,majd vissza raktam a nyakamba.-Ha nem probléma elmennék.-fordítottam hátat. Komolyan hogy bír így felidegesíteni?
-Várj Húgi.-szólt utánam. A vér megfagyott bennem. Nem tudtam megmozdulni... Hú-húginak szólított?
-Húgi?-kérdeztem.
-Igen,a húgom vagy.-lágyult el a hangja. A szívem összeszorult,majd hátra néztem.
-Akkor még is igaz volt az a sok papír...-kezdtem kínosan.-Miért nem lehetett volna ezt elfelejteni?-kérdeztem kicsit hangosan. A sorsunkat nem mi,hanem a sors írja... Remek...-Ha testvérek vagyunk,miért nem hasonlítunk?-kérdeztem.-Mert a testvérek hasonlítanak egymásra.
-Nem mindig.-mondta Sonja.
Pár percig elbeszélgettem vele mire oda jött Erik.
-Hé Sonja nincs kedved eljönni valahova?-kérdezte. Egymásra néztünk.
-Nincs mivel...
-...Más programunk van.-fejeztem be a mondatot. Rideg tekintetem végig futott Eriken,majd hátat fordítottunk és elindultunk.
Az úton is beszéltünk...
-Hé húgi,ki volt ez a cuki pasi amúgy?-kérdezte Sonja.
-Hát ő..... A bátyám...volt...
-Volt?
-Hát.....-kezdtem.-Mindegy.
-Vagy is az öcsém hívott el?-futott végig a hátán a hideg. Elkezdtem kuncogni.
-Nem,ő csak nekem a testvérem,a mostoha.-mosolyogtam rá.
-Miért vagy ilyen rideg vele?
-Hát ez a hónap igazán zavaros volt számomra... -kezdtem...
-Halljam.-ültetett le egy padra.
-Rendben.-fújtam ki a levegőt,majd elmondtam az egészet.
-Vagyis... Castiel megcsókolt...utána megtudtad az igazat.... Utána pedig Erik szerelmet vallott?-próbálta röviden felfogni.
-Pontosan.-helyeseltem.
-Hogy lehetsz ennyire mázlis?-szállt rám.
-Mi az hogy mázlis???? -akadtam ki.-Eddigi életemet Erikkel töltöttem,utána meg szerelmet vall? A másik meg sebet ejtett a csuklómon,utána amnéziája volt utána meg simán megcsókol?!!-kiabáltam.
-Téged legalább megcsókoltak!
-És neked ez a legfontosabb?-nyugodtam le.
-Hát....
-Nyugodj meg,mind a kettő a tiéd lehet.-mondtam.-Egyik sem érdekel... A fiúkkal csak a baj van...
-Hát... Abban én is biztos vagyok... Főleg otthon... A sok nemes és herceg udvarlása... Le se szállnak rólad.
-Mi?
-Majd elmesélem.-legyintett.
-Summer!-hallottam meg egy hangot.
-Szia Domi.-mosolyogtam a fiúra.
-Sonja. -köszönt a mellettem ülőnek.
-Dominik.
-Hipp,álljon meg a menet. Ti ismeritek egymást?
-Persze.-mondta Sonja.
-Honnan a szutykos fenéből?-kérdeztem.
-Izé...-kezdte Domi zavartan..
-Ha valami hülye szerelmi izé,engem hagyatok ki kérlek.-könyörögtem.
-Summer... Ő itt egy...-kezdte Sonja.
-Herceg.?-kérdeztem.
-El találtad.-mondta Domi.
-Bár soha nem találtam volna meg azt a hülye dobozt...-álltam fel.-Ne gyertek utánam. -elindultam...Miért,miért,miért,miért,miért?
-Bár soha nem találtam volna meg azt a hülye dobozt...-mondtam....
Haza indultam,hogy végre észhez térjek... Lefürödtem,majd bebújtam az ágyba..
-A nevem,Sonja Holiday. -jelentette ki a vörös hajú lány.
-Értem. És mibe tudok segíteni?-érdeklődtem. Próbáltam figyelmen kívül hagyni a nevét. Levette a nyakában lógó nyakláncát,majd az enyémet is levette.-Mit csinálsz? Add vissza.-mondtam. A tenyerébe rakta a két nyakláncot. Az enyémben kék míg az övében vörös ékkő díszelgett.
-Ez ugyebár a tiéd,mert ha nem lenne az,akkor nem élnél.
-Kösz a kedves megfogalmazást,és igen az enyém...-elvettem a nyakláncot,majd vissza raktam a nyakamba.-Ha nem probléma elmennék.-fordítottam hátat. Komolyan hogy bír így felidegesíteni?
-Várj Húgi.-szólt utánam. A vér megfagyott bennem. Nem tudtam megmozdulni... Hú-húginak szólított?
-Húgi?-kérdeztem.
-Igen,a húgom vagy.-lágyult el a hangja. A szívem összeszorult,majd hátra néztem.
-Akkor még is igaz volt az a sok papír...-kezdtem kínosan.-Miért nem lehetett volna ezt elfelejteni?-kérdeztem kicsit hangosan. A sorsunkat nem mi,hanem a sors írja... Remek...-Ha testvérek vagyunk,miért nem hasonlítunk?-kérdeztem.-Mert a testvérek hasonlítanak egymásra.
-Nem mindig.-mondta Sonja.
Pár percig elbeszélgettem vele mire oda jött Erik.
-Hé Sonja nincs kedved eljönni valahova?-kérdezte. Egymásra néztünk.
-Nincs mivel...
-...Más programunk van.-fejeztem be a mondatot. Rideg tekintetem végig futott Eriken,majd hátat fordítottunk és elindultunk.
Az úton is beszéltünk...
-Hé húgi,ki volt ez a cuki pasi amúgy?-kérdezte Sonja.
-Hát ő..... A bátyám...volt...
-Volt?
-Hát.....-kezdtem.-Mindegy.
-Vagy is az öcsém hívott el?-futott végig a hátán a hideg. Elkezdtem kuncogni.
-Nem,ő csak nekem a testvérem,a mostoha.-mosolyogtam rá.
-Miért vagy ilyen rideg vele?
-Hát ez a hónap igazán zavaros volt számomra... -kezdtem...
-Halljam.-ültetett le egy padra.
-Rendben.-fújtam ki a levegőt,majd elmondtam az egészet.
-Vagyis... Castiel megcsókolt...utána megtudtad az igazat.... Utána pedig Erik szerelmet vallott?-próbálta röviden felfogni.
-Pontosan.-helyeseltem.
-Hogy lehetsz ennyire mázlis?-szállt rám.
-Mi az hogy mázlis???? -akadtam ki.-Eddigi életemet Erikkel töltöttem,utána meg szerelmet vall? A másik meg sebet ejtett a csuklómon,utána amnéziája volt utána meg simán megcsókol?!!-kiabáltam.
-Téged legalább megcsókoltak!
-És neked ez a legfontosabb?-nyugodtam le.
-Hát....
-Nyugodj meg,mind a kettő a tiéd lehet.-mondtam.-Egyik sem érdekel... A fiúkkal csak a baj van...
-Hát... Abban én is biztos vagyok... Főleg otthon... A sok nemes és herceg udvarlása... Le se szállnak rólad.
-Mi?
-Majd elmesélem.-legyintett.
-Summer!-hallottam meg egy hangot.
-Szia Domi.-mosolyogtam a fiúra.
-Sonja. -köszönt a mellettem ülőnek.
-Dominik.
-Hipp,álljon meg a menet. Ti ismeritek egymást?
-Persze.-mondta Sonja.
-Honnan a szutykos fenéből?-kérdeztem.
-Izé...-kezdte Domi zavartan..
-Ha valami hülye szerelmi izé,engem hagyatok ki kérlek.-könyörögtem.
-Summer... Ő itt egy...-kezdte Sonja.
-Herceg.?-kérdeztem.
-El találtad.-mondta Domi.
-Bár soha nem találtam volna meg azt a hülye dobozt...-álltam fel.-Ne gyertek utánam. -elindultam...Miért,miért,miért,miért,miért?
-Bár soha nem találtam volna meg azt a hülye dobozt...-mondtam....
Haza indultam,hogy végre észhez térjek... Lefürödtem,majd bebújtam az ágyba..
Reggel
iszonyatos fejfájásra ébredtem. Bementem a fürdőbe,majd
lerendeztem magam... Lementem megreggelizni,de Erik úgy viselkedett
mintha levegő lettem volna.
-Erik?-szóltam hozzá. Semmi.-Erik!-Semmi...-Ebbe meg mi ütött?
-Siess Erik,elkésel a suliból!-mondta a nagyi.
-Nagyi!-próbálkoztam a nagyinál is ... Semmi... A suliban sem reagált rám senki,még hiányzónak se írtak be...
Egy hangos csengő szóra lettem figyelmes..
-Jej az a kis törpét!-pattantam ki az ágyból.-Ez csak egy... Álom volt?-kérdeztem,miközben magamat nyugtattam..Nyugodtan felöltöztem,majd leindultam a lépcsőn.
-Erik?-szóltam hozzá. Semmi.-Erik!-Semmi...-Ebbe meg mi ütött?
-Siess Erik,elkésel a suliból!-mondta a nagyi.
-Nagyi!-próbálkoztam a nagyinál is ... Semmi... A suliban sem reagált rám senki,még hiányzónak se írtak be...
Egy hangos csengő szóra lettem figyelmes..
-Jej az a kis törpét!-pattantam ki az ágyból.-Ez csak egy... Álom volt?-kérdeztem,miközben magamat nyugtattam..Nyugodtan felöltöztem,majd leindultam a lépcsőn.
-Hé
Summer,kérsz reggelit? -kérdezi nagyi.
-Nem
köszönöm.-mosolyogtam.
-Ej,de
jó kedve van valakinek.-mosolygott szélesen nagyi.
-Hát
ma van a Halloween-i buli. -indultam.-Most megyek,Szia.
A
suliban mindenki lázban égett..
-Hé
Húgi!.-hallottam meg Sonja-t.
-Szia
Sonja.- mosolyogtam a lányra.
-Mehetünk?-karolt
belém.
-Jáá.-vigyorogtam.
-MI
vagy te Német?-nézett rám.
-Abban
nem vagyok biztos..-gondolkoztam el.
-Hát
a te szülő városod Japán,ami nem hiszem hogy
Németország.-vigyorgott.
-Japán.-Csillogtak
a szemeim.
-Nem
tudtad?
-Neeeeeem.-csavartam
a fejem.
A
teremben egy csapat lány és fiú sereg volt,más-más osztályokból.
-Sonja
kisasszony eljönne velem a bálba?-kérdezte az egyik fiú.
-Kisasszony?-néztem
furán a nővéremre.
-Jah,hát
tudod,ők tudják hogy ki vagyok.-vakarta a tarkóját.
-Jaj,de
jó.-forgattam a szememet.
-Nos,kisasszony?
-Ó,sajnálom
de már elhívtak.-mosolygott.
-Ki?-akadtam
rá a témára.
-Nos.......-kezdte
zavartan.-Neki is ilyen a haja mint nekem.-mutatott vörösen
csillogó hajára.
-Várj,
száz vörös hajú gyerek jár ide.-tettem szét a karom,majd az
agyam kapcsolt..-Ó....-kaptam észbe.-Gratulálok,vagy mi a
fene.-nevettem kínosan.
-Köszi.-mosolygott.
Most komoly Castiel őt hívta el..? Leültem a helyemre ajd vártam
hogy vége legyen már a sulinak.
-Úgy
nézel ki mint aki szellemet látott.-ült le mellém Castiel.
-Csak
téged láttalak meg.
-Haha,vicces
vagy.-mosolygott.
-Ilyen
a természetem.-tettem szét a karjaim.
Az
órák hamar elmentek... Otthon Rosa-t vártam a jelmezzel. Amikor
oda adta és felvettem,a tükörbe néztem.
-Rosa,ezzel
valakit még fejbe vágok.-mondtam.
-De
olyan csini vagy benne!-mondta.
-Hát...-kezdtem...
-Gyere
induljunk! A fiúk már ott vannak.
-De
Rosa,ezzel tényleg valakit fejbe vágok! Ez így nem jó!-mondtam
majd leakartam venni.
-Ha
leveszed...-kezdte.-Nem bocsátom meg.
-MI a
frászért ilyen rossz a kisugárzásod?-néztem riadtan a lányra.
-Ugyan,ugyan.
-És
te minek is vagy beöltözve?-érdeklődtem.
-Ördög.-mondta.
-És
neked miért ilyen pici a szarvad?-mutattam rá.
-Mert.-mondta
nevetve.
-Na
jól van köszi Rosa...-mondtam. A sulihoz oda érve,mindenki minket
bámult.
A
torna terem elé érve a fiúk ott álltak. Dominik,Castiel,Lysander
és Erik.
-Ne-ne
bámuljatok így!-jöttem zavarba.
-Jó
a jelmezed Summer. -mosolygott Domi.
-Kösz..-néztem
Rosara.
-Sonja.-jött oda egy vörös hajú
fiú.
-Gyerekek,akkor én most
megyek.-mosolygott. Az állam leesett. Nem tudtam reagálni... Akkor
nem is Castiel hívta el?
-Ej,te tényleg egyfolytában szellemet
látsz.-hajolt hozzám Castiel. A kezemmel eltoltam az arcom
közeléből a fejét.
-Mindig ilyen közel hajolsz
mindenkihez?-néztem kicsit unottan.
-Hát..-húzta perverzre a száját.
-Na jó most már elég lesz.-szólalt
meg Erik.
-Te ne szólalj meg..-vetettem oda
Erik-nek.
-Indulhatunk?-kérdezte Domi. Bementem
a terembe,majd megpróbáltam elvegyülni a tömegben. Bár nem volt
túl jó ötlet oda menni,mivel a szárnyak kicsit feltűnőek
voltak....
-Mi volt ez az előző?-kérdezte Domi.
-Csak már elegem van mind a
kettőből.-mosolyogtam.
Pár percig beszélgettem Domi-val,majd
kimentem az udvarra. Egy diák se volt kint. Ott álltam kint
egyedül,és néztem a csillagokat. Miért nem tud minden ilyen békés
lenni? A következő pillanatban megjelent Castiel.
-Az Angyal felakar szállni a
magasba?-kérdezte.
-És a Kalóz elvesztette a
szemét.-nevettem.
-Hát,ez a Kalóz fél szemmel is lát
egy földre szállt angyalt.-mosolygott.
-Minden lánynak ezt mondod?-néztem az
égre.
-Neked még bókolni se lehet?-nézett
rám.
-Hát,aki nem tapasztal szerelmet és
nem érdeklik a fiúk,annak nem.-mosolyogtam.
-Mi van, a lányokat szereted?-kérdezte
viccelődve.
-Barom.-ráztam meg a fejem.-Nem
tehetek róla,hogy nem vonzanak a kalózok.-toltam ki a nyelvem.
-Leharapom.
-Fogadunk?-néztem a fiúra.
-Aha.-nevetett.
-Hát a számban nem tudod.-nevettem.
-Nem is mondtam hogy most fogom.-nézte
az eget.
-Egyszer.-mondtam.
-Vagy is egyszer
megcsókolhatlak?-nevetett
-Valakit biztos,de nem engem.-néztem
rá.
-De izé vagy.-mondta.-De várni fogok
rád.-nézett a szemembe.
-Kíváncsi vagyok,mikor bukkan fel egy
újabb lány,s mikor mondod neki is ezt.
-Summer!.-kiáltott fel Castiel.
-Igen?-fordítottam a fejem Castiel
irányba,majd.... majd megcsókolt?-MI a frászt csinálsz?-motyogtam.
Éreztem ahogy ajkait mosolyra húzza. Kezeimet lefogtam,lábaim
önmaguktól nem mozdultak.... MI a frász van velem? Szemeim nyitva
voltak és az ő nyitott szemeit figyelmet.
-Nem erre a dátumra
tippeltem.-hallottam meg Rosa csalódott hangját.
-Rosa mond mit?-toltam el magamtól
Castielt.
-Jah,merre is van a Wc?-kezdte
zavartan.
-Befelé...-mondtam.
Az ajtó csukódott.
-Na akkor ez mit is jelent?-kérdezte
Castiel.
-Azt hogy megint az engedélyem nélkül
csókoltál meg.-nevettem.
-Szörnyű lány vagy.-nevetett.
-Hát,ilyen a természetem.-mosolyogtam
Az este további részét Vörössel
töltöttem. Otthon fáradtan dőltem bele az ágyba.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)