21.feljegyzés:Az álmok néha valóra vállnak...

A hétvége elröppent,a suli viszont kezdődött.. Hétfő,de utálom. Gyorsan felöltöztem,majd elindultam a suliba. Az osztályból mindenki bent volt már.

-Sziasztok.-léptem be az ajtón,majd valaki karon ragadott és kihúzott.-Hé Michael,elengedsz?-kérdeztem a fiútól.

-Summer segítened kell.-nézett rám kutyaszemekkel. Felvont szemöldökkel néztem a fiúra.

-Mondjad....-forgattam kicsit a szememen

-A nővéred...-kezdte zavartan

-Óóóó.-vettem a lapot az elején és nagy mosolyra engedtem a szám.-Szerelmes vagy.-mosolyogtam.

-Csönd be légy!- vetette oda zavartan.

-Nos igen mit szeretnél?

-Hát... mivel mást nem tudok a zenén kívül.....

-Akkor ez egyértelmű.- jelentettem ki.-Dalolni fogsz.-kuncogtam.

-De-de nem tudok dalt írni!.-mondta zavartan.

-Akkor majd én és a két fiú segít.-mutattam befele a terembe Cas-ra és Lys-re.

-És hogy?.érdeklődött.

-Kicsit értek a dalokhoz.Castiel gitározik és Lys is. Lili is tud segíteni. Nath pedig dobol.-szedtem össze.

-Egész zenekart tartotok az osztályotokban.-nevetett

-Igen.-nevettem.-meg egy tipi-topi pláza cicát. Na idehívom a két zöldfülűt.-majd beindultam a terembe. A két fiút karon ragadtam,majd kivonszoltam őket a teremből.

-El rablósat játszunk?-nézett rám Cas

-Ühüm.bólintottam. Elmagyaráztam a fiúknak a nagy énekes tervet.

-Deszka,ugye nem gondolod hogy megcsinálom?-húzta fel a szemöldökét. Először nem tudtam hogy kutya szemekkel vagy esetleg szúrós szemekkel nézzek a vörösre...

-Aj,Cas ne légy már ilyen.-szólalt meg Lys,majd vállba ütötte.

-Akkor benne vagytok.-jelentettem ki.

-Kérdezed?-szólalt meg Michael.

-Én nem kérdezek.-emeltem a mutató ujjam.-Én mondok.-kuncogtam

-Az oké,a zenekar megvan... És ki fog dalt írni?-kérdezte Cas. - A cica?

-Egy nem vagyok cica.-jelentettem ki.-És igen én fogok.-húztam szélesre a szám.

-És mikor lesz a kis koncert?-kérdezte Lys

-Ott van a Strand. Tökéletes lesz,az utolsó napon mondjuk.-mosolyogtam.

-Oké. És mikor írod meg a dalt?-kérdezte Mich

-Adj...mondjuk egy napot. Nem akarok hosszút... Vagy hosszú lesz,még nem tudom....-gondolkodtam

-Deszka tudsz írni vagy nem?

-Tudok.

Bementünk az órára,majd Lilivel is lebeszéltem ezt az egészet.

-Hé Sonja!-kiabáltam a vörös hajú lánynak

-Igen?-kérdezte

-Neked tetszik Michael?-kérdeztem ártatlanul mintha nem tudnám mi van,de a homlokára van írva egy „ I LOVE YOU MICHAEL” felirat.

-Hát...-kezdte zavartan.

-Jó mindegy.-mondtam,mert biztos voltam egy harapó fogóval se szedek ki belőle semmit.

-Én most megyek.-mondta.-de nem mondod el ugye?

-Lakat számon.-mosolyogtam olyan szélesen ahogy tudtam. Gyorsan haza indultam,hogy elkezdjem a dalt,de nincs ihletem... Hogy álljak neki egy szerelmi vallomásos dalnak,ha fogalmam nincs hogyan kellene írni...

Az istenit...

Írni akarok de nem tudok.. Wááá. Az ajtón kopogtak.

-Summer,jöhetek?-kérdezte egy ismerős hang

-Gyere csak.-mosolyogtam. Mikor megláttam Sonja arcát,elhűlt rólam is a jókedv.-Mi,mi a baj?-kérdezte

-Nekem... el kell mennem...-mondta szomorúan.

-De a nyaralásra maradsz ugye?-kérdeztem aggódva.

-Igen,utána megyek el...

-De,hova?

-Haza kell mennem...-nem kérdezhettem többet...kiment... Elmegy? Komoly? Nem hiszem el...

-Idő telt el...De soha nem adom fel..-ez egész jó lesz... nézzük tovább...-Nem fogom hagyni...hogy itt hagyjál...-nyáá hát ez nyaktekerős lesz...-Fájdalmas volt nélküled,de ez már csak halvány napfény...Félek egy gyönyörű álom vagy, s ha kinyitom szemem eltűnsz... Nem játék,sem élet... csillogó álom.... Szemeid tükrében látom,kérdéseidet... Miért?

Éreztem ahogy az ujjaim elgyengülnek,a szemeim lecsukódnak.. Egy nagy koppanást éreztem... elaludtam.. Mikor vissza jött hogy nyissuk ki a szemünket....

-Hol a francba vagyok?-néztem körbe. Egy zöld erdőben álltam..Egy(mondhatni) vadász ruha volt rajtam.. nyíl tartó a hátamon és az íj a kezemben.

-Summer!-kiáltott valaki. A hang irányába fordítottam a fejemet. Egy lány volt. Hosszú fehér felkötött haja volt. Homlokán egy tiara díszelgett. Fülei hosszúak voltak.. és hegyesek.. mi ez a lány? Egy Elf?

-Végre Summer.-ölelt magához a lány.-Úgy aggódtam érted.

-Rosalia?-kérdeztem halkan.

-Mi az?-kérdezett vissza. Oké,azt letudtuk hogy Ő Rosa. Gyönyörű fehér ruhája volt,amin arany virág övként fonódott a derekára és egy a karjára.

-Semmi...-mondtam.

-Megölted?-kérdezte

-Még is mit?-húztam fel a szemöldököm.

-A sárkányt! Szerinted honnan jössz?-kérdezte. Szóval egy sárkányt öltem meg..? Egyre jobb.

-Gyere menjünk vissza a faluba,édesanyád már aggódik miattad.-majd karon ragadva elhúzott. Ha vak lennék,még akkor sem hinném el.. Szalma háztetők.. Hol vagyok? A középkorban? Egy aranyos,még is rendezett kunyhóba léptünk be.

-Sofia,megjöttünk!.-kiáltott Rosa. Letettem az eszközeimet,majd vártam.

-Végre, Summer.- ölelt át a Sofia névre hallgató nő. Mielőtt furálták volna visszaöleltem.-Kincsem öltözz át.Még se lehetsz ebben a ruhába! Tudom szereted, de még is hölgy vagy.-mondta. Rosa felkísért a szobámba.

-Vedd fel ezt.-nyújtott át egy kék ruhát.

-Rendben.-mondtam,majd átöltöztem.

-Gyere felkötöm a hajad.

-Ő,oké...-olyan fura hogy hosszú a hajam....

-Ma lesz egy kis mulatság.-mondta.

-Az jó.-mosolyogtam.

Kimentünk a házból. Már a Nap lefele járt,mikor az utcán meghallottam egy dalt.. Nagyon fülbe mászó volt.. Elindultam a zene irányába,majd egy fiút láttam meg aki egy hordón ült... CASTIEL? Komolyan ez a fiú már álmomban is követ... A dalt egy csörgés zavarta meg. Felriadtam,majd mikor feleszméltem a fejem az asztalon pihent.

 Az órára pillantottam.. Fél nyolc... ideje felkelnem..

-Aj ne már!-néztem a papírra.-elmosódott amit írtam....jó majd újra írom.... valahogy. Elmentem felöltözni,majd a tükörben megláttam az arcomon a szöveget.

-Jól van ám!.durcásodtam be,majd elkezdtem dörzsölni az arcom.. A toll lassan,de biztosan lejött.

A suli fele vettem az irányt,majd Rosa olyan sebességgel futott felém,majd ölelt át szorosan,hogy majd nem megfulladtam..

-Szia Rosa.-vettem mély levegőt,mikor elengedett.

-Szia.-mosolygott.-Hogy állsz a dallal?-kérdezte

-Se hogy.-valottam be.-Tegnap elkezdtem,de elaludtam felette,és az arcomon volt...

Komolyan,az álmok valóra vállnak.. Csak ne hogy Castiel gitározzon....

Az órák hamar elmentek. AZ egyik szünetben kimentem az udvarra,majd mit látok? A padon ülve Castiel gitározik....

Ott álltam és hallgattam a dalt...

-Veled meg mi történt Deszka?-jött a kérdés Castieltől.

-Miért?-jöttem zavarba.

-Csak nem vissza nyalt a fagyi?-mosolygott.

-Ezt hogy érted?-ültem le mellé.

-Vörös az arcod.-nyomta meg ahol reggel dörzsöltem.

-Még mindig?-kérdeztem.

-Mit csináltál?

-A dalt kezdtem el írni,de elaludtam felette és elkenődött az írás,és az arcomon volt... És valahogy le kellett szednem.-mosolyogtam.

-Komolyan rosszabb vagy mint Amber.-nevetett

-Hé! Én nem nyavalygok,ha letörik a körmöm.-vágtam vissza.

-Te akkor se nyavalyogtál mikor eltörted a lábad.-kócolta össze a hajam.

-Nem volt miért..-mondtam majd előre néztem.-Oda nézz.

-hm?-kérdezte. Lys és Rosa elég vörös fejjel beszélgettek.

-Szerinted mennyire jönnek még zavarba ha oda szólok?-nevettem.

-Próbáljuk ki.-húzta ravaszra a száját. Hevesen bólintottam,a kezeimet tölcsér alakban helyeztem a számhoz,majd kiabáltam.

-Hé ti ott! Turbékoló galambok!-Lys és Rosa olyan gyorsan ugrottak szét,mintha villám csapott volna közéjük.

-Summer Holiday!-szólt rám mérgesen Rosa.

-Igen?-kérdeztem ártatlan nézéssel.

-Ha még egyszer..-kezdte mérgesen.

-Én?-nevettem.

-5 másodperced van,hogy elmenekülj.-mondta

-5

-Szerintem mennem kell.-néztem Cas-ra.

-4

-Hajrá Deszka.-mondta

-3

-Jól van nyugi Rosa.futok már.-nevettem majd elkezdtem rohanni.

-2

-Elérsz végre egyik?-hallottam meg Cast. Hangosan felnevettem,majd Rosalia-t vettem észre mögöttem. Az egyik sarkon letudtam rázni,majd utána könnyen hazajutottam.....