16.feljegyzés:Hercegek,Grófok,Bárok... hagyjatok!

Azért kicsit megkönnyebbültem hogy tegnap minden le lett tisztázva.. Másnap reggel mikor kinyitottam fáradt szemeimet,nem akartam elhinni hogy a plafonnak arany árnyalatot ad a felkelő Nap sugara,kövekkel díszített csillár lóg a plafonról. Jobb oldalra fordított fejemmel a falat néztem melyeken angyalkák voltak fel festve a falra. Fölöttem egy átlátszó ám fehér függöny lógott le,ami az ágyhoz volt rögzítve. Felültem,majd nyújtózkodtam egyet. Az ajtón kopogtak majd két lány jött be fekete és fehér öltözetben.

-Jó reggelt Hercegnő.-köszöntek egyszerre

.-J-jó reggelt.-húztam fel a szemöldökömet.

Egy kis kávé asztalra ami a szobámban volt elhelyezve,raktak egy kis tálcát amin reggeli volt.Sok minden volt rajta. Tojás,kenyér,paradicsom,paprika,kávé,tej....

-Jó étvágyat Hercegnő.-hajoltak meg.

Oda sétáltam az asztalhoz,majd elkerekedett szemekkel néztem a tálcát.

-Valami gond van Hercegnő?-kérdezte az egyik lány.. Idegesít már a Hercegnő szó..

-Ugyan,csak ennyit nem tudok megenni.-tártam ki a karom. Az egyik lány mögém lépett,majd leültetett. Pár perc után,amit tudtam megettem,bár inkább csak a kávét ittam meg. Egy ruhát adtak nekem,ami fekete fehér csíkos volt. Úgy érzem magam mint egy kényes kiscica... Az a jó hogy macska füleket nem adtak nekem... A szobámból kilépve Sonja és egy úr állt előttem.

-Jó reggelt Húgi.-ölelt át.

-Jó reggelt.-öleltem vissza.-És ő?-próbálkoztam.

-Napi beosztás.-súgta oda Sonja. Napi mi?

Felsorolt egy csomó dolgot... Követni se tudtam...

-Hát akkor úgy tűnik először dupla randira megyünk.-sóhajtott Sonja.

-D-d-upla randi?-akadtam meg.-R-randin se voltam még.-néztem a földet.

-Ne aggódj..-forgatta a szemét.-Ez megszokott és én is ott leszek.-nyugtatgatott.

Kiléptünk a kastélyból,majd a tóhoz mentünk ahol vártak ránk.

-I-ikrek?-álltam meg.

-Egyre jobb.-sóhajtott Sonja.

-Hölgyek,én Adam vagyok ő pedig az iker testvérem Laci.-mondta az egyik.

-Juj,de cuki vagy!-ugrott elém az előbb említett fiú.-Olyan cuki vagy mint egy kismacska.-áradozott.. Az elképzelt füleimet behúztam,majd a földet bambultam. Sonja jót nevetett rajtam...

-Mehetünk?-kérdezte az egyik. Mind a hárman bólintottunk egyet,majd elindultunk. A fiúk csak dumáltak,dumáltak.. Valahol Sonja figyelt,valahol pedig nem. Én egyáltalán nem figyeltem,inkább a mellettünk lévő virágos kertet figyeltem,és persze Vörösre gondoltam.. Remélem ő jobban jár mint én ezzel a fiúval... A Randinak hála vége lett...

-Én azt hittem a szünet,az szünet nem pedig randi.-sóhajtottam fel.

-Legközelebb nem lesz ilyen ígérem..-adta meg magát.-De ma még lesz egy randi.

Elkezdtem siránkozni...

-Ezek mik is voltak?-érdeklődtem.

-Hercegek.-biccentett.-Neked egy grófod nekem pedig egy bárom lesz.-kuncogott.

-Én nem mondtam hogy nekem kell.-emeltem a kezeimet a fejem mellé.

A randi elkezdődött,de a szövegelése ugyan olyan unalmas volt mint Laci-é...

-Érted Summer,az milyen..-kezdet nevetve.

-Bocsáss meg,most mennem kell.-indultam a tőle legmesszebb irányba. A város fele indultam el.

-Hercegek,Grófok,Bárók...-kezdtem.-Esküszöm ha még eggyel találkozom Beleeresztem a macska karmaimat.-sziszegtem,majd szembe találkoztam valakivel.

Levert a víz.. És nem csak engem őt is..Úgy éreztem képzeletbeli macska füleim az egekbe álltak.

-Hát ez nem Amerika.-ráztam fejem...Sarkon fordultam majd ott akartam hagyni,de megragadta a csuklóm.

-Summer,várj.-kezdte.

-Minek?-érdeklődtem

-Nem tudtam hogy itt leszel..-kezdte.

-Hát én se hogy te.-forgattam a szemem.-De ha nem bánod,vissza megyek Sonja-hoz.-Kezdtem majd elindultam.

-Elkísérlek!

-Nem kell.-intettem.

Gyors léptekkel haladtam vissza a tóhoz.

-Halálra aggódtam miattad.-ölelt át Sonja. Nem válaszoltam csak bambultam. Biztos vagyok benne hogy követett engem...

-Summer!-kiabált a nővérem.

-Láttam a városban egy öltönyös „úriembert”...-kezdtem majd az ujjaimmal idézőjelez rajzoltam.-És biztos vagyok benne hogy követett.-kezdtem gúnyosan,majd a karjaimat összefontam.

Sonja mögém nézett.

-Ki az a helyes fiú?-kezdte.

-Ne viccelj hogy nem ismered fel.-forgattam a szememet,majd pár lépéssel közelebb mentem Sonja füléhez.-Azért ennyire nem áll jól neki az öltöny.-majd tovább mentem a kastély fele.

Eközben Sonja-nal

Nem értem mire gondol a húgom. Így messziről elég helyes fiatal ember. Lehet hogy Herceg. A fiú látta hogy a húgom elindul befele,majd ő is elkezdte szedni a lábát. Mikor közelebb ért kirajzolódtak az arcvonásai. Castiel.. CASTIEL?

-Mit szeretnél?-kérdeztem.

-Summer hova ment?-nyújtózkodott.

-A szobájába.-hunytam le a szemem.

-És utána...-kezdte.

-Nem.-vágtam a szavába.

-Miért vagy ennyire ellenséges?-húzta fel a szemöldökét.

-Mert ne tőlem kérj engedélyt,ha vele akarsz beszélni. Majd ha szeretne veled beszélni,majd Ő megkeres téged.-mondtam majd lassan elindultam befele.

Summer

A kastélyban a szobámban lefeküdtem az ágyamra,majd a plafont néztem.Castiel,Castiel mi a francért nem tud egyszer nem megjelenni? A szemeim elfáradtak.. önmaguktól becsukódtak.

Hol vagyok? Kék virágok és vörösek.... felhő mentes az ég.. a fű gyönyörű zöld. A szél lágyan mozgatja a szálakat.

Amikor kinyitottam a szememet a plafonnal találtam szembe magam. A kis kávé asztalon volt két szál virág kék és vörös. Mint az álmomban. Volt egy kis papír fecni is rajta.

-”Magadnak soha ne hazudj”.-ez állt rajta.-Jól van rendben köszi.-forgattam a szemem. Kimentem a szobámból. Lementem a lépcsőn,majd csak álltam. Úgy álltam ott mintha vártam volna valakit,bár a testem önmagától mozgott. Kimentem a kastély elé. A szemeim valamit kerestem,de fogalmam sincs hogy mit. A szemeim észre vettek egy padon ülő fiút,majd mögé léptem.

-Szia.-köszöntem a vörösnek.

Érdeklődve megfordult.

-Oh,szia.-köszönt mosolyogva.

Leültem mellé majd elkezdtünk beszélgetni....